Felrobbant a Moszkvából Hongkongba indult Airbus

Az Airbus A310 roncsai a szibériai erdőben

1994 márciusában Moszkvából tartott Hongkongba egy új Airbus 310 típusú utasszállító gép. Az Aeroflot 593-as járata Szibéria fölött váratlanul letért az útirányról, fordulni kezdett, egyre inkább bedőlt, majd függőleges zuhanásba ment át, és a talajnak ütközve felrobbant. A baleseti vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlenséget a kapitány 16 éves fia okozta, akinek az apja megengedte, hogy beüljön a kapitányi ülésbe. A fiú véletlenül lekapcsolta a robotpilótát, amit nem vett észre a személyzet.

Az elit divízió

A Szovjetunió felbomlása után, a politikai káosz, az óriási infláció és a gyakori áruhiány időszakát az orosz gazdaság minden ágazata megsínylette, és ez alól a légiközlekedés sem volt kivétel. Az addig profitkényszer nélkül működő állami óriásvállalatot, az Aeroflotot, amely korábban a teljes szovjet civil légiforgalomért felelt, feldarabolták és sok helyi légitársaságot alakítottak a részeiből a Független Államok Közössége tagállamaiban. A hosszútávú járatok megmaradtak az orosz utódvállalatnál, amely megtartotta az Aerflot márkanevet. Elvárás lett a megfelelő bevétel, és immár fontossá vált a szolgáltatások színvonalának javítása is, ezért új, nyugati gyártmányú repülőgépeket vásároltak a nemzetközi útvonalakra. Az első ilyen beszerzéskor öt db. A310 tipusú utasszállító került az Aeroflothoz.

Az 1994-es katasztrófában megsemmisült Airbus A310, egy évvel a baleset előtt Párizsban Forrás: Eric G

A cég olyan büszke volt a vadonatúj gépekre, hogy létrehozott egy külön szervezetet az üzemeltetésükre. Csak a legjobb pilóták és légi utaskísérők repülhettek velük, akiknek magas szinten kellett beszélniük angolul, mert ennek a flottának kellett hírnevet szereznie a frissen megalakult Oroszország számára a légi utazás világában. A mindössze két tucat elitpilóta az Airbus-gyár kiképzésén ismerte meg a repülőgép rendszereit, és a repülési átképzés is a gyári oktatókkal történt. A személyzetek hamar megszerették az A310-est a hangos, nagy fogyasztású és munkaigényes szovjet gépek után. Bár a típus az 1990-es évekre már nem számított csúcstechnológiájúnak a világban, fényévekkel előbbre tartott az elektronikus repülési berendezéseket tekintve, mint a szovjet gyártmányú utasszállítók. A fejlett és bonyolult robotpilótája lehetővé tette, hogy az addigi 3-4-5 fős személyzet helyett csak két pilóta vezesse a gépet.

Az első külföldi út

Kudrinszkij kapitány és a családja Forrás: Aeroloft

1994. március 22-én a moszkvai Kudrinszkij-család nagy eseményre készült. Az apa először vitte a gyerekeit külföldre. Jaroszlav Kudrinszkij az Aeroflot megbecsült pilótája volt az elitcsoportban, aki most élt a lehetőséggel, hogy a dolgozók szinte ingyen vehettek repülőjegyet a családtagjaiknak. A kapitány így egy négynapos hongkongi utazással lepte meg a gyerekeit. A felesége, Viktorija, nem tudott velük tartani, csak a repülőtérre kísérte ki őket.

Nagyon szerettünk utazni a férjemmel, és a gyerekek is élvezték ezeket a kalandokat. Belföldön sokat repültek már, de külföldön még sosem jártak, így nagyon boldogok voltak, amikor adódott ez a lehetőség,

- mondja Viktorija Kudrinszkij.

A Kudrinszkij-család egy utazásukkor Forrás: Find A Grave

Az Airbus Londonból érkezett Moszkvába, és alig 63 utassal a fedélzetén repült Hongkongba. Az utasok többsége kínai és tajvani üzletember volt, de több Aeroflot-alkamazott is volt közöttük, akik Kudrinszkijékhez hasonlóan kihasználták az olcsó utazás lehetőségét, ami akkoriban nagy kiváltságnak számított Oroszországban. Az utasokról kilenc légi utaskísérő gondoskodott, a gépet pedig három pilóta felváltva vezette, hogy ne lépjék túl a repülésben szigorúan vett munkaidőt. A repülési terv szerint Andrej Danyilov kapitány kezdi a repülést, majd Jaroszlav Kudrinszkij, a másik kapitány útközben felváltja. Az elsőtiszt, Igor Piszkarjov az út nagy részében szolgálatban lesz, és az utolsó órában átadja a helyét az immár pihent Danyilovnak, aki visszatér a pilótafülkébe. Így a két kapitány hajtja majd végre a leszállást.

Az Aeroflot egyik A310-es az 1990-ben, Stockholmban Forrás: Mikhael Persson

A felszállás minden gond nélkül zajlott, a gép hamar elérte a 33 ezer láb (kb. 10 ezer méter) repülési magasságot. A sötétségben eseménytelenül teltek az órák, az utasok legtöbbje, így a szabadságon levő Vlagyimir Makarov kapitány lánya is, elaludt. Jana és Eldar Kudrinszkij azonban túl izgatottak voltak az alváshoz, így 00:40-kor Makarov felajánlotta nekik, hogy bekíséri őket a pilótafülkébe, az apjukhoz.

Az Aeroflot 593-as járata ekkor Novokuznyecl közelében repült, Szibéria kellős közepén.

A büszke apa és a látogatás a pilótafülkében

A fedélzeti hangrögzítő felvételéről kiderül, hogy a gyerekeket, akik még sosem jártak az Airbus pilótafülkéjében, lenyűgözte a modern gép sok színes műszere. Jaroszlav Kudrinszkij büszkén magyarázta nekik, melyik kapcsoló mire való, és hogy milyen adatokat látnak a képernyőkön. 00:43-kor az apa odafordult Janához és ezt kérdezte:

Nem akarsz beülni az ülésembe? Gyere, cseréljünk helyet.

Akkoriban elvileg utasok nem lehettek a pilótafülkében repülés közben, de a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokig ezt nem nagyon vették komolyan. A helycsere azonban már akkor is szigorúan tilos volt, természetesen az Aroflotnál is.

Jana bemászott az apja ülésébe, majd pár másodperc múlva kérte, emelje meg azt ülését, mert nem látott ki a műszerfal mögül.

Apa, magasabbra tudod állítani?

Kudrinszkij megemelte az ülést, majd középen állva magyarázta neki, mit lát a műszerfalon. Alattuk épp eltűntek egy település fényei, a pilótafülkében csak a csillagok adtak támpontot a térbeli tájékozódáshoz. Ekkor az apának újabb ötlete támadt:

Vezesd egy kicsit a gépet!

A lány szabadkozott, de az apja nem hagyta.

Nyugodtan tedd ráa kezed a kormányra, de semmilyen gombhoz ne nyúlj. Főleg ehhez a piroshoz ne, ez a robotpilóta kapcsolója.

Jana rátette a kezét a szarvkormányra, Kudrinszkij pedig átkapcsolta a robotpilótát NAV-módból Heading select-módra. A navigációs üzemmód azt jelentette, hogy a robotpilóta követi az előre beprogramozott útvonalat, és sok órás repülőút minden egyes, előre meghatározott navigációs pontján a gép a megfelelő irányba fordul. Ennél a másik üzemmódnál továbbra is bekapcsolva maradt a robotpilóta, de ez most már csak a magasságot és a sebességet tartotta, az irány meghatározását, az oldalirányú mozgást, amit a csűrőkormányokkal lehet elérni, átadta a pilótának.

Egy A310 típusú repülőgép pilótafülkéje Forrás: Ingo Richardt

Kudrinszkij elforgatta a mágneses irányt meghatározó kis gombot, mire a kormány enyhén balra fordult, a gép pedig balra dőlt. Mivel Jana keze a kormányon volt, úgy nézett ki, mintha ő irányította volna az utasszállítót. Az apja aztán visszakapcsolta a navigációs üzemmódot, a gép pedig azonnal visszatért a beprogramozott útirány követéséhez.

A szovjet és a nyugati robotpilóták működése

Olvasóinknak a katasztrófa megértéséhez fontos tudniuk, hogy

a nyugati repülőgépeken a robotpilóta vízszintes és függőleges működése külön-külön is szabályozható volt, de a szovjet gyártmányokon nem.

Ráadásul az Airbus elképzelése szerint nem is lett volna szükség erre a funkcióra, csak akkor, ha a gép kitért volna a normális repülési pozícióból egy váratlan helyzetben. Amit tehát az apa a lánya kedvéért átkapcsolt, a gyár reményei szerint egy szükségtelen lehetőség volt, amit szinte csak egy vészhelyzet esetére tettek lehetővé az Airbus mérnökei.

A fiú beül a kapitányi ülésbe

Jana 7 és fél percet töltött a kapitányi ülésben, és ez az idő a türelmetlen bátyja számára óráknak tűnt. Eldar már nagyon várta, hogy helyet cserélhessen vele, és a pillanat végre elérkezett: Jana kimászott, Eldar beült a helyére. Vlagyimir Makarov, a szabadságon levő pilóta, aki szintén bent volt a fülkében, lefényképezte a büszke fiút, ahogy a hatalmas gép kormányánál ül.

A fiú 3 percig ámulva nézte a sok képernyőt, a világító műszereket, a sok színes kapcsolót. Ekkor megkérdezte:

Elforgathatom a kormányt?

Az apja gondolkodás nélkül felelte:

Persze! Arrafelé figyelj, amerre fordulni akarsz! Legyen balra.

ÍÍgy helyezkedett el az öt ember az Airbus pilótafülkéjáben Forrás: Mentour Pilot

Eldar rátette a kezét a kormány két szarvára, és óvatosan elfordította, de a kormány nem reagált, nem tudta megmozdítani, pedig amikor a testvérét nézte, neki olyan könnyen ment. Ugyanekkor az apja ismét átkapcsolta a robotpilótát, mire megszűnt a kormány ellenállása, és balra fordult, majd a gép is.

Látod, hogyan fordul?

Kb. nyolc másodperc múlva az apa visszaforgatta az irányt adó kis gombot.

Most pedig jobbra megyünk, látod?

A fia válaszolt:

Igen, látom.

Ezzel a gombbal adott új irányt a gépnek a kapitány, miközben átkapcsolta a robotpilóta üzemmódját Forrás: Mentour Pilot

A robotpilóta közben jobbra döntötte a gépet, az apa által megadott irányban. A kormány jobbra fordult Eldar és a jobb oldalon ülő elsőtiszt előtt is.

A fiú a kormányon tartotta a kezét, és engedte, hogy az magától mozogjon, majd maga is fordított rajta, tehát fizikai erőt fejtett ki.

Kudrinszkij ekkor visszakapcsolta a robotot a beprogramozott útvonal követésére, a NAV-módba. Ahogy a számítógép érzékelte a repülő mozgását és földrajzi helyzetét, lassan visszafordította balra, hogy rá tudjon állni a megtervezett útvonalra.

Egészen eddig a tiltott helyzet nem sodorta bajba az A310 utasait.

Ha hagyják, az Airbus visszatalált volna a memóriájában tárolt adatok alapján a képzeletbeli vonalra, amely mentén elrepül Hongkongig.

De Eldar nem hagyta.

Cikkünk folytatódik a zuhanás pillanataival, kérjük, lapozzon!