Világrekord tízfiókás szalakóta-fészekalj Magyarországon

Az példa nélküli, hogy egy odúban 10 fióka nevelkedjen, amit Lajosmizse határában találtak az MME munkatársai július 7-én.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Budapesti Helyi Csoportja minden évben ellenőrzi a fokozottan védett szalakóták számára a Felső-Kiskunságba is kihelyezett mesterséges odúkat. A faj jellemzően 3-5, ritkán 6 tojásos fészekaljakat rak, de időnként ennél nagyobb fészekaljaméretek is előfordulnak. A korábbi években volt már rekordot jelentő 9 fiókás fészek itt, és az ország más területén is, de az példa nélküli, hogy egy odúban 10 fióka nevelkedjen, amit Lajosmizse határában találtak az MME munkatársai július 7-én. - írja  a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.

Ilyen esetben szinte biztosan úgynevezett „összetojásról" van szó, amikor több tojó rak tojásokat ugyanabba a fészekbe. Ezeknél a családoknál valószínűsíthető, hogy kettőnél több szülő etet, de ennek vizsgálatára nem volt lehetőségünk. A fiókák az odúellenőrzés keretében a szokott módon jelölőgyűrűt kaptak, ami lehetőséget kínál a kirepülést követő azonosításukra, vonulásuk, területhűségük ellenőrzésére.

Az példa nélküli, hogy egy odúban 10 fióka nevelkedjen, amit Lajosmizse határában találtak az MME munkatársai július 7-én. Forrás: https://www.mme.hu/hirek/vilagrekord_tizfiokas_szalakotafeszekalj_magyarorszagon

A szalakóta állománya hazánkban az 1980-as években összeomlott, mindössze 300-400 pár maradt csak, az 1990-es évek elejére pedig eltűnt a Dunántúlról is.

Az MME Duna-Tisza közén és Tiszántúlon dolgozó helyi csoportjai elkezdték segíteni a fajt nagyméretű D-típusú mesterséges odúk tömeges kihelyezésével, a 2000-es években pedig két nagy EU-pályázat is hozzájárult ahhoz, hogy a hazai szalakóta-állomány jelenleg már 2500 pár felett van, és a faj egyre nagyobb arányban zöld küllő és fekete harkály által készített természetes odúkban költ, ami a védelmi program legfontosabb eredménye. A magyarországi szalakóta-állomány napjainkban a legnagyobb az Európai Unióban és folyamatosan növekszik.

A szalakóta Magyarországon viszonylag gyakori fészkelő. Hazai állománya hosszú távú vonuló, telelőterülete Afrika déli része. Forrás: https://www.mme.hu/hirek/vilagrekord_tizfiokas_szalakotafeszekalj_magyarorszagon

Pusztai fajként a szalakóta jól alkalmazkodik az aszályos évekhez, mivel a fő táplálékbázisát képező rovarokat, köztük különösen a sáskákat ilyenkor is megtalálja. Ezt igazolja, hogy számuk a 2021-2022-ben tapasztalt szélsőséges években is emelkedett itthon.

Leírás és életmód

Gyíkokkal, rovarokkal, egyenesszárnyúakkal, kisebb pockokkal táplálkozik. Hamar elvonul, a telet Afrikában tölti és csak május elején érkezik vissza költőhelyére. Állománya az Alföld egyes területein az utóbbi évtizedek odúkihelyezéseinek köszönhetően nőtt. A Dunántúlon igen ritka fészkelő, legtöbbször csak vonulási időben találkozhatunk vele ezen a vidéken. Vonulásakor igen nagy veszélynek van kitéve a vadászat miatt. Impozáns külleme és mérete miatt előszeretettel lövik a tőlünk délebbre található országokban. A túllegeltetett és az elhagyatott legelőket sem szereti, mert amíg az előbbiben kevés táplálékot talál, addig az utóbbiban könnyen elbújnak zsákmányállatai. Igazi vártamadár: előszeretettel ül ki egy kimagasló pontra, ahonnan jól szemmel tarthatja a körülötte lévő nyílt területeket. Innen levágva szerzi meg táplálékát. Laza csapatokban vagy magányosan vonul. Augusztusban, a vonulás kezdetén sokszor kisebb csoportokban éjszakázik. Állománya Nyugat-Európában nagyon megritkult, sok helyről el is tűnt.

Öreg fák odvaiban, fekete harkály és zöld küllő által vájt odúkban, ritkán homokfalak üregeiben költ.

Fészekalja általában 4-5 darab fehér színű tojásból áll. Szívesen elfoglalja a mesterséges odúkat is, melyek kihelyezésére a megfelelő nagyságú fák hiánya, és ezáltal a zöld küllő és fekete harkály hiánya miatt van szükség. A legelőkhöz, kaszálókhoz, mezőgazdasági területekhez kötődik, hiszen rovarokból álló táplálékát itt könnyen megtalálja.

Szalakóta (Coracias garrulus). Forrás: https://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-corgar

Hazai előfordulás

Magyarországon viszonylag gyakori fészkelő. Hazai állománya hosszú távú vonuló, telelőterülete Afrika déli része. Fészkelőállománya 1800 – 2000 pár (2018, teljes felmérés, alapadatok alapján). Fészkelőállományának trendje bizonytalan (1999–2021).

(Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület: https://www.mme.hu/)