Drámaian megnövelte a Föld elektromos töltöttségét egy vulkánkitörés

A Hunga-Tona vulkán tavalyi kitörését ábrázoló fotó

A Hunga Tonga-vulkán tavaly januári kitörése következtében kétszer is jelentősen megnövekedett a Föld elektromos töltöttségi szintje - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport az ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársainak vezetésével.

Hatalmas teljesítményű generátorként működött a vulkán

Az ELKH FI Légkörfizika kutatási egységének munkatársai a vulkáni felhő kiemelkedő elektromos aktivitásának újabb nem mindennapi következményére derítettek fényt - írták az ELKH MTI-hez eljuttatott hétfői közleményében. A nemzetközi együttműködésben megvalósult kutatásról szóló tanulmány a közelmúltban jelent meg a JGR Atmospheres című szakfolyóiratban.

A Hunga-Tona vulkán tavalyi kitörését ábrázoló fotó Forrás: YouTube

A tanulmány szerint a vulkánkitörés fő fázisában, 2022. január 15-én magyar idő szerint reggel 6 és 7 óra között két alkalommal is olyan jelentős mennyiségű elektromos többlettöltés jutott a földfelszínre a vulkáni felhőből, hogy az globálisan mintegy 15 százalékkal megnövelte a Föld elektromos töltöttségi szintjét, alkalmanként 5-10 percig. A víz alatti vulkán tavaly januári kitörése extrém mérete, energiája, valamint a légkörre gyakorolt sokféle és összetett hatása révén kiemelkedik a hasonló események sorából.

A Hunga-Tonga kitörésének többlet elektromos töltöttséget okozó következményeit szemléltető grafika Forrás: University of California Berkeley

A vulkán óriási töltésgenerátorként működött,

amelynek teljesítménye összemérhető volt a bolygószerte éppen aktív összes zivatar és elektromosan töltött csapadékfelhő együttes hatásával.

Ez a földfelszín töltésének megnövekedését okozta, amit különböző amerikai és európai mérőállomások - köztük a Nagycenk melletti Széchenyi István Geofizikai Obszervatórium - egyidejűleg észleltek – írták.

Magyar szakemberek dolgozták ki az új adatfeldolgozó módszert

A beszámoló szerint a Hunga Tonga-vulkán kitöréséhez kapcsolódó mostani kutatási eredmények azért kiemelkedő jelentőségűek, mert a magyar szakemberek elsőként alkalmaztak olyan adatfeldolgozó módszert, amely - a különböző mérőhelyeken működő eltérő mérési technológiák és a fennálló jelentős mértékű helyi zavarok ellenére - lehetővé tette a helyi változásokkal azonos nagyságrendbe eső, azok között elveszni hajlamos globális jel azonosítását.

A Hunga-Tonga kitörése madártávlatból nézve Forrás: Sci.News

A globális mérések rendelkezésre állása óta a szakemberek a Hunga Tonga-vulkán tavalyi kitörése során regisztrálták a legnagyobb villámaktivitást. Az FI kutatói a tanulmányban

a kitörési felhőben megfigyelt villámaktivitás néhány további vonatkozására is kitérnek.

Többek között igazolták, hogy a vulkáni villámok rádióhullámai a földfelszín és az ionoszféra alja közötti térrészben megfigyelhető Schumann-rezonanciákat a globális villámaktivitást meghaladó, meghatározó mértékben gerjesztették. A Schumann-rezonanciák vizsgálata szintén az éghajlatkutatás hatékony eszköze a kutatócsoport egy másik, nemrég megjelent tanulmánya szerint.

Kétszáz atombomba erejével tört ki a vízalatti vulkán

Az FI munkatársai rámutattak, hogy a villámok intenzitásának és eloszlásának változásai szoros kapcsolatban állnak a kitörés közben bekövetkező robbanásokkal, és segítségükkel következtetni lehet a kitörés dinamikájának részleteire. A villámaktivitás alapján a kitörés fő fázisának egy lehetséges forgatókönyvét is megadták, amelynek több elemét egy a hazai kutatásokkal párhuzamosan készült és amerikai vulkanológusok által szintén a közelmúltban közölt publikáció is megerősítette.

A Hunga-Tonga kitörése az űrből fotózva Forrás: ONOAA/SSEC/CIMSS

A Hunga Tonga-Hunga Ha'apai vulkán

2022. január 15-én tört ki a tenger fenekén mintegy 200 atombomba erejével.

Egy új-zélandi tudósok vezette kutatócsoport 2022. novemberében azt közölte, hogy vizsgálataik alapján ez a vulkánkitörés volt a valaha mért legnagyobb. A vulkánkitörés csaknem tíz köbkilométernyi anyagot lövellt ki. A vulkáni törmelék és hamu több mint 40 kilométer magasra jutott fel a légkörbe.

(Forrás: MTI)