Furcsa dolog történik, ha a háttérzaj mellett olvasunk

agykapacitás, olvasás, motiváció, spiritualitás
A gondolat, miszerint nem sikerül kihasználnunk az agyunk teljes kapacitását, azóta is a motivációs guruk, spirituális könyvek egyik legkedvesebb témája
Vágólapra másolva!
A háttérzaj – mint például a kávézóban zajló csevegés vagy az elhaladó forgalom zúgása – lelassíthatja az olvasási sebességünket, ám egy most végzett tanulmány szerint mindez mégsem befolyásolja azt, hogy agyunk hogyan értelmezi az írott szöveget.
Vágólapra másolva!

A résztvevők növelték az olvasási sebességet

A PLOS ONE tudományos szaklapban publikált tanulmány az úgynevezett hallási zaj és a vizuális zavaró tényezők, például a gépelési hibák vagy a rossz formázás hatásait vizsgálta. Az oroszországi National Research University Higher School of Economics kutatói végül azt találták, hogy

a szavak zűrzavarával való megbirkózás növelte az olvasási sebességet, valószínűleg azért, mert a folyamatot idegesítőbbnek találjuk, és gyorsan szeretnénk befejezni az olvasást.

Ha például azon gondolkodunk, hogy munka közben podcastot vagy zenét kellene-e hallgatni, a tanulmánynak akad néhány érdekes megállapítása. A szakemberek különösen azt vizsgálták, hogyan változtathatjuk meg az olvasási stílusunkat annak érdekében, hogy kompenzáljuk a hallási vagy vizuális zajokat.

A gondolat, miszerint nem sikerül kihasználnunk az agyunk teljes kapacitását, azóta is a motivációs guruk, spirituális könyvek egyik legkedvesebb témája Forrás: pexels.com

– írták Nina Zdorova nyelvészkutató és munkatársai a tanulmányban, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz. – Eddig a zaj hatását feltáró tanulmányok egyike sem értékelte azt a nyelvfeldolgozási elméletek keretében.

A vizsgált nyelvfeldolgozási elméletek egyike a „zajos csatorna" modellje volt, amely szerint agyunk úgy kezeli a zajt, hogy inkább az egyes szavak jelentését, és az egész mondatokat kevésbé vizsgálja.

Ezután egy kis találgatással következtetünk az általános jelentésre és a szavak közötti kapcsolatokra.

A második elmélet az „elég jó" modell volt, amikor az agyunk nem elemzi a szöveg minden egyes részletét, hanem csak annyi szót ragad meg, amennyi elég a „jó megértéshez". Azzal, hogy kevésbé koncentrálunk a pontos szintaktikára, agyunk megőriz némi kognitív erőforrást a zajok kezelésére.

Kompenzálták a zajt

Annak megállapítására, hogyan befolyásolja az olvasást a zaj e modellek tekintetében, a kutatók két kísérletet végeztek: az egyiket auditív zajjal (71 résztvevő), a másikat vizuális zajjal (70 résztvevő). Az olvasás folyékonyságának vizsgálatához szemkövető eszközöket használtak, a megértés megítéléséhez pedig utólagos teszteket.

Fontos, hogy az önkénteseknek adott célmondatok némelyikét úgy módosították, hogy szemantikailag valószínűtlenebbek legyenek: tehát a hibás és zavaros nyelvtan vagy írásjelek miatt két vagy három próbálkozásra volt szükség ahhoz, hogy valóban megértsék, mit is jelent egy-egy mondat.

Ami a hallási zajtesztet illeti, az egymást átfedő podcastok-ból származó háttérbeszélgetések miatt a résztvevők hosszabb időt töltöttek a mondatok kulcsfontosságú részének tanulmányozásával, mielőtt befejezték volna az olvasást. Ez a többletidő kompenzálni tudta a zajt, vagyis a mondatok megértése nem sérült.

olvasás, agykapacitás, tanulás Forrás: pexels.com

A vizuális zajtesztben – amelyet úgy hoztak létre, hogy az olvasandó mondatok mellé más rövid szavakat és mondatokat helyeztek – a szövegértés nem változott, miközben az olvasási sebesség nőtt.

Ez a korábbi tanulmányokat figyelembe véve kissé rejtélyes, de a kutatók szerint az emberek egyszerűen csak gyorsan be akarták fejezni a feladatot, a vizuális zaj pedig kellemetlen zavaró tényezőnek számított.

A tudósok mindkét kísérletben megfigyelték, hogy a hosszabb teljes olvasási idő a valószínűtlen mondatok pontosságának növekedésével járt együtt. Úgy vélik, ezt jósolja az „elég jó" feldolgozás modellje, és azt is jelzi, hogy az „elég jó", szemantikai alapú feldolgozás gyorsabb, mint a szintaktikai alapú algoritmikus feldolgozás.