Izgalmas eredményeket hozott a polipok agyhullámainak rögzítése

kékgyűrús polip
Kékgyűrűs polip (Hapalochlaena).
Vágólapra másolva!
A kutatók tudományos szempontból most először rögzítették élő polipok agyi aktivitását, amelyek szabadon mozogtak és „vidáman végezték poliptevékenységüket". Ezt a figyelemre méltó teljesítményt úgy érték el, hogy elektródákat ültettek az állatok agyába és adatrögzítőket a bőrük alá, amelyek 12 órányi agyi aktivitást tudtak rögzíteni.
Vágólapra másolva!

Hogy pontosan mit jelentenek a rögzített felvételek, azt a tudósoknak még nem sikerült megfejteni, ám a kutatás az első lépést jelentheti e csodálatos tengeri állatok különös és bonyolult elméjének megértéséhez.

– mondta Tamar Gutnick polipkutató, a japán Okinawa Institute of Science and Technology és az olaszországi Nápolyi Federico II. egyetem munkatársa a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Nagy agyuk, elképesztően egyedi testük és fejlett kognitív képességeik vannak, amelyek teljesen másképp fejlődtek ki, mint a gerinceseké.

Hozzátette: a polipok rendkívül intelligens és kíváncsi állatok. Nem mellesleg nagyon mozgékonyak, és nyolc csont nélküli karjukkal

olyan képességekkel rendelkeznek, amely páratlannak számít az állatvilágban.

Ezért is hiábavaló vállalkozás bármit is megpróbálni egy olyan állathoz rögzíteni, amely teljes mértékben tudja használni a testét.

Kékgyűrűs polip (Hapalochlaena) Forrás/Illusztráció: SchisCom

– magyarázta Gutnick. – Ezért volt szükségünk egy olyan módszerre, amellyel a berendezés teljesen elérhetetlen számukra, ezért a bőrük alá helyeztük azt.

A Current Biology tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a megoldás olyan elektródákat és adatgyűjtőket jelentett, amelyeket a szabadon repülő madarak agyi aktivitásának rögzítésére terveztek. Ezeket az eszközöket gyakran kemény műanyagból készült vízálló burkolat védi, amely viszonylag nagy profilú, és ezért nem alkalmas a polipokba való beültetésre, ezért a csapat egy műanyag csőből készült, áramvonalas burkolatot fejlesztett ki.

Munkájukhoz az Octopus cyanea, más néven nagy kék polip faj három egyedét választották ki: ennek az állatnak a köpenyüregébe ugyanis az adatrögzítő beültethető.

A kutatók az elektródákat közvetlenül a függőleges és a középső felső homloklebenybe ültették be, majd csatlakoztatták az egyes polipok köpenyébe rejtett adatgyűjtőkhöz.

Minden egyes adatgyűjtőhöz egy akkumulátor tartozott, amely 12 órán keresztül folyamatos rögzítést tett lehetővé. A szakemberek ezután visszatették az állatokat az akváriumukba, és hagyták, hogy felébredjenek és folytassák szokásos tevékenységüket, miközben agyi aktivitásukat figyelték.

Eközben egy videokamerát is felállítottak, hogy rögzítse, hogy mit csinálnak, így a kutatók össze tudták hasonlítani az agyi aktivitást az egyes polipok viselkedésével.

A felvételek befejezése után a kutatók elaltatták a polipokat, és kivették az adatrögzítőket. Végül számos, hosszan tartó agyi aktivitási mintázatot azonosítottak, köztük néhányat, amelyek hasonlóak az emlősöknél megfigyeltekhez.

Más minták azonban nem hasonlítanak a tudományos szakirodalomban eddig ismertetettekre.

Hogy ez mit jelent? Egyelőre rejtély. A mintákat nem lehetett összekapcsolni a videókon látható viselkedésformákkal. A kutatók tehát ismét bizonyították, hogy a polipok nagyon okosak, de továbbra is nagyon keveset tudnak arról, hogyan működik az agyuk. Az új technika viszont azt jelenti, hogy most már képesek vagyunk belelátni az agyukba, miközben az állatok konkrét feladatokat végeznek.