„Az ég akarata szerint...” – 580 éve született Hunyadi Mátyás, Magyarország tündöklő csillaga

Andrea Mantegna: Mátyás király

„Mennyire kegyes hozzád a derült ég! Milyen sugarakkal tekint rád a Bak, milyen fénnyel néz a Mars, és micsoda Jupiterrel ragyog a fényes éter!" - írja Allesandro Cortesi, aki egyike azoknak a humanista költőknek, akik himnikus dicsőítő verselésükkel utaltak a reneszánsz nagy király, Mátyás az „Ég akarata szerinti" 1453. február 23-i születésnapjára. Mátyás - ki történetírója, Bonfini szavait idézve „Magyarország reménye, a világ gyönyörűsége, a haza védnöke, Pannonia üdve!" - dicsőségekkel teli életében, nagyívű jellemét tükröző uralkodásában, sőt még az őt előre óva intő halála napjának meghatározásában is rendkívül nagy szerepet játszott az égbolt „beszédes" ismeretéből táplálkozó humanista filozófia, és az „Ég akaratát" elbeszélő asztrológia.

„Nézd meg milyen volt a kerek égbolt mindkét részben abban az időpontban, amikor Mátyás megszületett!" - szólt a dicsőítő epigramma, azok számára, akik betekinthettek Mátyás messze földről híres budai könyvtárába, a Bibliotheca Corviniana-ba - az Itálián kívül elsőként alapított humanista könyvtárba, amely a méretét tekintve, a Vatikáni könyvtáron túl, a második legreprezentatívabb volt Európában - és az azt körülvevő fényűző termekbe, amely egyikének a mennyezetére Mátyás, az „Ég akarata szerinti", születési csillagzatát, az 1453. február 23-i égbolt rajzolatát festették.

Andrea Mantegna: Mátyás király Forrás: Origo

Hiszen az Égitestek tudománya, különösen is jelentős szerepet játszott az antikvitásból merítő humanista gondolkodás késő középkori, reneszánsz Európájában. A pápai, királyi főúri, papi udvarok kézről-kézre adták a kor legjobb asztrológusait, és ez Mátyás híres humanista udvarában sem volt másként.

Sőt, a reneszánsz nagy király maga is élen járt az égbolt tudományának tanulmányozásában.

Ahogyan Antonio Bonfini, Mátyás humanista történetírója mondja: a király „az égitestek kifaggatása nélkül semmibe sem kezdett..."

A „Tudományok királynőjeként" aposztrofált asztrológia, ugyanis ebben a korban nem vált még külön sem a csillagászattól, a matematikától, az orvoslástól, sem a bölcselettől. Mert míg az asztronómia, a csillagászat az égitestek helyzetével és mozgásával, addig az asztrológia azok hatásával foglalkozott. Vagyis ugyanannak a diszciplinának - az égitestek tudományának -, nem egymás ellenében működő, hanem egymást kiegészítő aspektusai voltak, segítve ezzel királyokat, hercegeket, grófokat, no meg pápákat is a „szent helyen, szent időben, szent csillagzat alatt, szent cselekedetet" végrehajtandó, hathatós munkálkodásra...

Mátyás születési horoszkópja - Jagelló Könyvtár Forrás: Origo

Nem véletlenül írta híres Padovai Orationak a szózatában Johannes Regiomontanus - a kepleri heliocentrikus világkép előfutára, Mátyásnak és kortársának, III. Frigyes német-római császárnak az udvari asztrológusa, korának leghíresebb csillagásza -, „az isteni asztrológiáról", hogy:

Te vagy a halhatatlan Isten leghűségesebb hírnöke, aki titkainak feltárását lehetővé teszed...

Az egyetlen fennmaradt Tetrabiblosz kommenta. Forrás: Origo

Az égboltot jól ismerő tanítómester...

Mátyás az égbolt ismerete iránti érdeklődése, asztrológiai elköteleződése, tanítómesterétől, Vitéz Jánostól származott.

Ki szorgalma, tehetsége, s a haza iránti hűsége okán, korábban Zsigmond, Albert, majd I. Ulászló kancellárjaként, Hunyadi János titkáraként, később váradi püspökként, s végül esztergomi érsekként tevékenykedve központi alakja volt a humanista gondolkodás magyarországi terjesztésének. Unokafivérével, a költő Janus Pannonius-szal egyetemben, mindketten az „almamaterből", az Észak-Itáliai Padovai egyetemről hozták magukkal a kora középkor megkövült gondolkodását felváltó, a korabeli társadalmi problémákra új választ adó, az ember és Isten kapcsolatát újragondoló, az antik neo-platonista bölcseleti áramlatot krisztianizálva újraidéző, a humanista gondolkodással együtt lélegző asztrológiát, amelynek maga is kitűnő művelője volt.

Ransanus kódexében Mátyás és Beatrix. Forrás: Origo

A Hunyadi-házhoz hű királyi tanítómester, már nagyváradi éveiben, püspöki korában, Hans Dorn és Georg Peuerbach neves csillagászok és műszerkészítő mesterek is által kitűnően felszerelt csillagdát és a hozzá szervesen kötődő híres humanista könyvtárat működtetett, majd Esztergomi érseksége idején pedig az érseki palotában egészen különleges obszervatóriumot hozott létre, s híres studiolójában több asztrális témájú freskó, s a zodiákus színes ábrázolása díszítette a mennyezetet. A humanizmus egyszerre elegáns, s könnyed életszemléte, amelynek célja, - amint azt elégia nagymestere, Janus Pannonius is mondja - „a műveltség áldásait feltárva finommá tenni az életet", itáliai mértékkel mérve is jelentős központjává emelte Mátyás király budai udvarát.

Mátyás pecsétje. Bibliotheca Corviniana Forrás: Origo

Mátyás 1458. január 24-i trónra lépését követő - a Szent Korona Habsburg fogságból való kiváltásának ügye utáni - egyik első intézkedése volt, hogy miután javarészt köznemesi származású humanista értelmiségre támaszkodva kiépíttette a kancelláriáját, berendezze humanista udvarát, hogy ott a kor legműveltebb embereivel, filozófusokkal, orvosokkal, csillagászokkal, és asztrológusokkal vegye körbe magát.

Vitéz János, esztergomi érsek tudására és humanista meggyőződésére Mátyás mindvégig bizton támaszkodhatott, így a kor legjelentősebb tudósait hívta Európa-szerte híres, reneszánsz udvarába. Nem is kérették magukat az égbolt bölcselői, hanem mind Vitéz János, mind Mátyás hívására egymásnak adták a kilincset Budán, Visegrádon, Esztergomba, és Pozsonyban egyaránt. Vitéz János ugyanis már nagyváradi évei alatt levelezésben állt korának legnagyobb tudósaival, az akkor világhírű egyetemeken, Krakkóban, Bécsben, Padovában, Bolognában, és Firenzében tanító humanistákkal.

Mátyás „csíziója"...

A krakkói egyetemen tanító Marcin Król, a bécsi egyetem tanára Georg Peuerbach után - kinek fő műve, a Tabula Waradienses, azaz a Vitéz Jánosnak ajánlott Váradi tábla volt, mely saját korának egyik alapműve volt -, hosszú éveket töltött Magyarországon Johannes Königsberg, azaz humanista nevén Regiomontanus korának legismertebb asztrológusa. Johannes Königsberg, azaz magyar nevén, Királyhegyi János, Mátyás hívása előtt III. Frigyes német-római császár udvari asztrológusaként tevékenykedett, kiről Bonfini azt írta, hogy kettejük - azaz a német-római császár és a magyar király - egyetlen közös tulajdonsága, az asztrológia iránti elkötelezett vonzalom voltak...

Caspar Tribrachus modenai költő Vitéz Jánosnak ajánlott verseskötete. Forrás: Origo

Regiomontanust a Mátyás által 1467. július 20-án alapított, és II. Pál pápa engedélyével Academia Istropolitana névre keresztelt pozsonyi egyetemre hívta meg Vitéz János, ahol a középkori hét szabad művészet legmagasabb fokának, a quadrivium tantárgyainak (számtan, mértan, csillagászat és zeneelmélet) a tanítása mellett, a tudományos kutatás volt a feladata.

Mátyás ugyanis, olyan pontos csillagászati táblák elkészítésével bízta meg, melyet évszázadokig használtak csillagászok, asztrológusok, tengerészek, és orvosok egyaránt.

Regiomontanus többek között a magyar király udvarában eltöltött munkáságával nemcsak űttörő szerepet játszott a Julianus naptár reformjában, hanem a Földközpontú világképet váltó, későbbi Napközpontú világképet a köztudatba emelő, úgynevezett „kopernikuszi fordulat" dedikálójának, Nicolaus Kopernikusz tudományos nézeteinek is az „ötletadója" volt egyben.

Johannes Regiomontanus Forrás: Origo

Kevésbé köztudott, hogy az asztrológia-asztronómia korabeli nagymestere, az egyik fontos csillagászati fogalomnak, az úgynevezett délkörnek az elhelyezését is Budára tette, ezzel olyan origóként tekintve az úgynevezett Budai-délkörre, amely számítási adatként szolgált Kolombusz Kristófnak 1492-ben, Amerika felfedezéséhez. De Mátyás fényűző udvarában írta meg az 1474-ben, Nürnbergben kiadott legpopulárisabb művét, a Csíziót is, amely népszerűségét illetően a Biblia olvasottságával és közkedveltségével vetekedett az elmúlt évszázadok folyamán.

Őt váltotta a királyi udvarban, a szintén lengyel származású, a természettudományokat és csillagászatot Padovában tanuló, Ilkus Márton plébános is, korának másik igen jelentős asztrológusa, II. Pál pápa vatikáni csillagásza, a Krakkói egyetem professzora, ki Janus Pannonius hívására a szintén a Pozsonyi egyetem miatt érkezett a Magyar királyságba. Ő volt az a csillagász, aki az udvartartás legszűkebb köréhez tartozott, és nemcsak klasszikus értelemben vett udvari asztrológusa volt a humanista nagy királynak, de orvos-gyógyítója is volt Mátyásnak, akinek sem személye, sem személyes tanácsa nélkül a király „nem mozdult..."

A Pozsonyi Egyetem alapításának horoszkópja. Forrás: Origo

Ilkus Márton legnagyobb érdeme az volt, hogy nagyon pontos prognózist tudott felállítani a király számára, és ha kellett, tudományos vitába is szállt másokkal, így Jan Sterczével, a szintén lengyel asztrológussal többek között, az 1463-as, és 1467-es napfogyatkozás hatásaival kapcsolatban. Az előrejelzések megvitatásáról szóló vita például az 1468-as országgyűlésen, a király és a nemes urak előtt zajlott. A nyilvános vitában a híres 1468. szeptember 22-i üstökös hatása okán Mátyás, Podjebrád György ellen viselt katonai vállalkozásának a kérdéseit is feszegették. Végül Ilkus Márton, Mátyás kedves jövendőmondója, az érthető, és tisztán nyomon követhető érveivel felül is kerekedett, megerősítve ezzel saját udvari-asztrológusi pozícióját. A Krakkói Egyetem egyik kódexében máig őrzik Mátyás, Beatrix, Corvin János, Thurzó János és Thurzó György részére készített asztrológiai előrejelzéseit. Csillagászati műszereit Mátyás, a Krakkói egyetemnek ajándékozta.

Ilkus Márton glóbusza a Krakkói Egyetem Múzeumában. Forrás: Origo

„Rex et astrologus"...

Azaz, „Király és asztrológus" - így nevezte Janus Pannonius ferrarai és padovai egyetemi barátja, a szellemi sokoldalúságáról híres Galeotto Marzio Mátyást, akiről azt állította: „olyan tökélyre fejlesztette ezt a jártasságát", hogy amint írja:

teljes biztonsággal megjósolta akár derűs, vagy esős időjárást, akár a termés állapotát, akár a kiválasztandó kedvező órát, akár az emberek születési körülményeit...

Hiszen amint írja:

örömét lelte benne, hogy szellemével a magasban szárnyalva megtanulja milyen gazdag az istenek háza, (az Ég), milyen rangos helyre tart igényt magas köreiben az Oroszlán, illetve a Szűz, mikor kapcsolódik szép rendben a Merkúrhoz, a nehéz Szaturnuszhoz, és a jótékony Jupiterhez, mit hoz a jó Vénusz, az öröm egyetlen szépséges istennője, s mit a siető Hold, mi jót hoz ránk a Nap baráti bolygóként, s mi rosszat ellenségesként, milyen szerencsétlenséggel fenyeget a Mars, amikor hadat visel, s kegyetlenül háborút indít, mindez ott van a bölcs Corvinus kitűnő elméjében, így a közelgő jövőből semmi sem marad előtte rejtve

- szól a dicsőitő szózat a „tréfálkozó" Marziotól Mátyás asztrológiai világnézete iránti elköteleződéséről.

A humanista nagy király asztrológia iránti rajongása csak erősödött 1476-ban, Aragóniai Beatrixszal kötött házasságával, amely nemcsak a kor szokásainak megfelelően dinasztikus kapcsolatok diplomáciai szövetsége volt, hanem a szerelmi elköteleződésen túl, szellemi közösség is volt egyben. Beatrix, a Nápolyi királyság Európa-szerte híres szépségű és műveltségű arisztokratájaként nemcsak humanista mesterek mellett nevelkedett, de maga is mélyen vallotta, és gyakorolta az Ég bölcseletének tudományát, közös nevezőre találva ebben Mátyással. Ezért mondhatni Mátyás udvarában nem a véletlenre bízták egy-egy esemény bekövetkeztét, hanem az asztrológia különféle ágaiban, az úgynevezett Judiciális asztrológia, tehát az asztrológiai előrejelzés tudományában, az ország sorsát érintő kérdéseket feltérképező mundán-asztrológiában, de a személyre szabott individuális asztrológiai nativitásban, azaz a születésihoroszkópok felállításában csakúgy, mint a katarkhé-, azaz a helyes időpont választás, azaz a „szent idő, megválasztásának asztrológiái tudományában" is mindketten kikérték udvari asztrológusaik véleményét.

Regiomontanus Csíziója - részlet. Forrás: Origo

Nem véletlen hát, hogy a később szanaszét hordott, közel háromezer darabot számláló, antik és középkori asztrológiai és csillagászati művek másolatát is tartalmazó egykori Corvina-könyvtár kódexeitől, az 1468-as üstökös-elemzésen át, Mátyás, Beatrix, Corvin János nativitásain túl, az ország sorsát érintő nagy események horoszkópjáig bezárólag megannyi, a magyar reneszánsz nagy korszakának asztrológiai tanulmányát őrzi számos európai könyvtár, a vatikáni múzeumtól kezdve, a krakkói- és bécsi levéltáron át. De hasonlóképpen jutott mostohasorsa, a nagy király fenséges reneszánsz udvarának a megannyi asztrológiai témájú különleges mennyezet freskója, melyek csillagképeikkel félgömbszerűen „borulva" a megfigyelőre hirdették, hogy Mátyás születése, királlyá koronázása, s uralkodása is „az Ég akarata szerint történt"...

Szerző: Wieber Orsolya, a csízió.blogstar.hu szerzője, a Teremtő Nőiség című könyv írója