Pestisdoktorból vált a világtörténelem leghíresebb látnokává Michel Nostradamus

Nostradamusnak 1547 után támadtak azok a híres látomásai, amelyekből megszülettek a próféciái

Az emberi gondolkodás történetében mindig is kiemelt szerepet játszottak a jövő sorsformáló eseményeire választ kereső jóslatok. Egészen a modern kor tudományos forradalmáig a természet és okkult tudományok kéz a kézben jártak egymással; a tudománytörténet nagy alakjai, köztük az orvos-alkimista Paracelsus, vagy például a távcsöves észlelőcsillagászat egyik megteremtője és legnagyobb művelője, Johannes Kepler is saját koruk leghíresebb misztikusainak, illetve asztrológusainak számítottak. E kora újkori polihisztorok közé tartozott Michel de Nostredame, ismertebb nevén Nostradamus is, aki orvosként, csillagászként és gyógyszerészként elsősorban a tudomány emberének tartotta magát. A saját korában nagy tekintélynek örvendő francia orvos az 1547 után keletkezett világhíres látomásaira úgy tekintett, mint az isteni gondviseléstől a jövő történéseire kapott próféciákra, ám maga sem volt biztos abban, hogy látomásai mikor fognak megvalósulni, és mit is jelentenek valójában.

„Nostradamus talán az egyik legrejtélyesebb ember, aki valaha élt: előre kell bocsátanom, hogy Nostradamus nem volt csillagjós. Ámbár tudományosan képzett csillagász volt, a számításokat úgyszólván csak keretként használta fel, és kitöltötte hozzájuk kapcsolódó látomásaival."

(Ráth-Végh István kultúrtörténész)

Miután letelepedett Salon-ban, furcsa látomások kezdték gyötörni

Az 1503. december 14-én a franciaországi Provance tartományban fekvő Saint Rémy-ben született Michel de Nostredame – későbbi latinos reneszánsz nevén Nostradamus –, a családi tradíciókat folytatva az orvosi hivatásnak szentelte életét. Tanulmányait a kor leghíresebb orvosi egyetemén, Montpellier-ben végezte kiváló eredménnyel, amikor az 1520-as évek második felében kitört a nagy francia pestisjárvány.

Nostradamusnak 1547 után támadtak azok a híres látomásai, amelyekből megszülettek a próféciái Forrás: Pinterest

A középkorban és az újkorban is a pestis számított az egyik legrettegettebb, milliók életét követelő halálos járványnak Európában, amely hol itt, hol ott ütötte fel a fejét, egész országrészeket téve lakatlanná. Nostradamus, mint végzős orvosnövendék,

a járvány hírére azonnal elvállalta a cseppet sem veszélytelen pestisdoktori tisztséget.

Mivel a 16. században a pestis gyógyíthatatlan betegségnek számított, a pestisdoktorok tevékenysége elsősorban a betegek legyengült szervezetének megerősítésére, valamint a helyi hatóságoknak adott járványügyi tanácsokra szorítkozott.

Pestisdoktor egy korabeli rajzon Forrás: Wikimedia Commons: Public Domain

Nostradamus a korabeli feljegyzések szerint rendkívül nagy bátorsággal és empátiával segítette a rászorulókat, amivel megalapozta hírnevét. A járvány elcsitulása után 1529-ben visszatért Montpellier-be, ahol 1529 októberében hivatalosan is megszerezte doktori címét, és ahol egy-két évig tanított az egyetemen, de mivel sok irigye támadt, valamint sokkal jobban vonzotta a gyógyítómunka, otthagyta Montpellier-t, és Agen városában kezdett praktizálni. 1536-ban Itáliába utazott, ahol többek között a kozmetikusmesterséget is kitanulta. Itáliai tartózkodásának az 1544-ben újból kitört pestis vetett véget.

A pestisjárvány rengeteg áldozatot szedett Forrás: Pinterest

Nostradamus, az ekkor már tekintélyes orvos, a hívó szóra Marseillesbe utazott, hogy segítse az országossá terebélyesedő járvány elleni küzdelemet. A járvány miatti hároméves országjárása után 1547-ben – miután másodszor is megnősült –, Salon-de- Provance-ban telepedett le, és itt is élt egészen a haláláig. (Nostradamus első felesége, valamint az első a házasságából származó mindhárom gyermeke a járvány áldozatául estek .)

A Salon-i időszak fontos mérföldkőnek tekinthető Nostradamus életében, ugyanis itt jelentkeztek először azok a látomásai, amelyekből később a híres próféciák születtek.

Nostradamus leghíresebb jóslata, a II. Henrik halálára vonatkozó prófécia Forrás: Pinterest

Nostradamus feljegyzése szerint alkalmanként, de mindig éjszaka, „megszűnt körülötte a világ",

és a kandalló tüzébe bámulva furcsa víziói támadtak,

amiket gondosan lejegyzett. A látomásaiban különleges események és emberek jelentek meg előtte, amiket, illetve akiket a jövő képeinek vélt.

Hihetetlennek tűnt, de mégis bekövetkezett a királynak adott jóslat

Nostardamus, aki az orvoslás mellett szenvedélyesen foglalkozott a csillagászattal is, megpróbálta kitalálni, hogy mit jelenthetnek látomásai, és a vízióiban megjelenő események mikor és hol fognak megtörténni.

Úgy vélte, hogy a látomásai a természetfeletti értelemtől származnak, Isten üzenetei.

Ahogy a fiának, valamint patrónusának, II. Henrik francia királynak írta, a látomásokra adott magyarázataiban nem biztos, mivel az emberi gyarlóság, sőt, az asztrológia is tévedhet, mert ezek a „természetes értelem" szüleményei, szemben a természetfeletti eredetű látomásokkal, amiket a gondviselőtől kapott.

A világhíres látnok egykorú portréja, amit a fia, César de Nostradamus festett az apjáról Forrás: Wikimedia Commons/César de Nostradamus

Nostradamus ezért feltétlenül hitt abban, hogy az általa látottak a jövő valós eseményeire utalnak,

de abban már nem volt biztos, hogy ezek mikor, illetve hol fognak bekövetkezni.

Az összegyűjtött látomásait rövid versekbe foglalta, amelyeket először 1555-ben Lyonban adtak ki nyomtatásban „A próféciák" ( Les propheties) címmel. Nostradamus kiadott jóslatai egy csapásra ismertté tették a nevét olyannyira, hogy a Salon-i látnok híre a királyi udvarba is eljutott.

A próféciák első, 1555-ös kiadásának címlapja Forrás: Wikimedia Commons

1556-ban Claude de Savoie gróf, Provance kormányzója továbbította az orvos-jós számára II. Henrik francia király személyes meghívását, ezért 1556 júliusában Nostradamus Párizsba utazott. A rendkívül művelt és a kozmetikában is járatos orvos azonnal elnyerte a művészet és kultúrakedvelő királyné, az itliai származású Medici Katalin rokonszenvét.

A királyi audiencián természetesen próbára akarták tenni Nostradamus jóstehetségét is,

ezért II. Henrik megkérdezte az orvostól, hogy szerinte milyen jövő vár a királyi családra.

Medici Katalin, II. Henrik felesége nyomban bizalmába fogadta a látnok-orvost Forrás: Wikimedia Commons/Germain Le Mannier

Az audiencián ott volt a velencei dózse követe, aki szerint Nostradamus azt a nehezen hihető jóslatot adta, hogy II. Henrik mindhárom fiából király lesz. Noha a trónöröklési rend miatt e jövendölésnek aligha lehetett reális alapja, de mégis, a jóslat elnyerte a királyi pár tetszését, amit 130 arannyal honoráltak. Nostradamusnak ez a kevéssé valószerűnek tűnő próféciája volt az első megvalósult jövendölés, ugyanis II. Henrik mindhárom fia fejére valóban felkerült a francia korona.

II. Henrik francia király Forrás: Wikimedia Commons/François Clouet

A Dauphin, vagyis az elsőszülött trónörökös, II. Henrik 1559. július 10-én bekövetkezett váratlan és tragikus halála után 15 évesen lépett a trónra II. Ferenc néven. A fiatal király alig másfél évig tartó uralkodás után 1560. decemberében meghalt, ezért idősebb öccse, Károly ( e néven a kilencedik) követte őt a trónon.

A harmadik, esélytelennek tartott fiú, aki IX. Károly néven lépett a trónra Forrás: Wikimedia Commons/François Clouet

IX Károly is viszonylag fiatalon meghalt, így a legfiatalabb hercegből is király lett, III. Henrik néven.

Harci mezőn páros viadalban aranykalitkába kidöfi a szemét

Félelmetesen beigazolódott a próféciák I. fejezetének 35. versébe foglalt jövendölés, amit Nostradamus patrónusa, II. Henrik király tragikus halálára vonatkoztatnak. 1559. június 29-én II. Henrik leánya, Valois Erzsébet házasságkötése alkalmából ( Erzsébet II. Fülöp spanyol király hitvese lett, a szerk.) háromnapos, lovagi tornával egybekötött ünnepséget rendezett az udvar.

II. Henrik leánya, Erzsébet, aki II. Fülöp hitveseként spanyol királyné lett Forrás: Wikimedia Commons/ Juan Pantoja de la Cruz

A lovagi tornán maga a király is részt vett, és párviadalra állt ki az ifjú Gabriel de Lorges Montgomery lovaggal. A döntetlennel végződött harmadik összecsapás után a bosszús király felrúgva a lovagi torna szabályait, egy negyedik mérkőzést követelt ki, hogy revansot vehessen.

Medici Mária, valamint az udvari tanácsosok is igyekeztek lebeszélni az uralkodót erről az összecsapásról,

ám Henrik hajthatatlan maradt, ezért Montgomery lovag kénytelen volt negyedjére is leereszteni a sisakrostélyát, és előrelendíteni a kopját. Az összecsapás során Montgomery kopjája lecsúszott a király pajzsáról, és nagy lendülettel átfúrta az uralkodó aranyozott sisakrostélyát.

A végzetes összecsapás a király és Montgomery lovag között, egykorú ábrán Forrás: Wikimedia Commons

II. Henrik végzetes sérülést szenvedett, és napokig tartó szörnyű kínlódás után, 1559. július 10-én belehalt súlyos fejsérülésébe. Az 1555-ben kiadott próféciák így írt négy évvel korábban a fatális balesetről:

"Az ifjú oroszlán felülmúlja az öreget, Harci mezőn páros viadalban: Aranykalitkába kidöfi a szemét. Két csapás/seb egy/első, aztán meghal, kegyetlen halállal."

Az ifjú Montgomery lovag címerállata az oroszlán volt, az „aranykalitka" a király leeresztett rostélyú aranyozott sisakjára utal a próféciákat értelmező szakértők szerint, a lovag kopjája pedig valóban II. Henrik szemüregébe hatolt. A próféciák 1557-es második kiadásához Nostradamus újabb háromszáz verset írt, amit 1558-ban további 300 látomással egészített ki a királynak, II. Henriknek címzett levelében írtak tanúsága szerint.

A kibővített próféciák egyik későbbi kiadása Forrás: Wikimedia Commons

Nostradamus egyik, a fiához, Césarhoz írt levelében fellebbenti a fátylat versei értelmezhetőségéről. Ez az egyetlen általa írt autentikus magyarázat, ami a látomások értelmezésére vonatkozik. Azt írta fiának, hogy szándékosan fogalmaz homályosan, mert mint megjegyzi: „Ha az ember leírja, hogy királyságok, pártok, vallások milyen ellentétes változásokon fognak átmenni, és a jelenlegiekkel szemben éppen az ellenkezőre fordulnak; ha én ismertetni próbálom azt, ami a jövőbe lesz, akkor a királyságok, a pártok, a vallás és hit emberei ezt összeegyeztethetetlennek találják saját elképzeléseikkel, úgy hogy kárhoztatni fogják azt..." Mindezek ellenére Nostradamus szerint a látomásokról szóló verseket „

a képzett emberek a jóslatok homályossága ellenére is meg fogják érteni."

Ebben viszont biztos, hogy tévedett a híres látnok, mivel a próféciák értelmezése körül napjainkig folynak a parázs viták.

Hátborzongató jóslatok, amelyek egyesek szerint megvalósultak

Szintén a rendkívül híressé vált próféciák között szerepel a IX. centuria 18. négysorosa, amely az úgynevezett Gaston és Montmorency-féle összeesküvéséről szól.

A jóslat valós történelmi háttere, hogy Gaston herceg, XIII. Lajos király öccse, valamint Montmorency Henrik, Franciaország kormányzója udvari összeesküvést szőtt az uralkodó és főminisztere, Richelieu bíboros ellen.

XIII. Lajos francia király Forrás: Wikimedia Commons/

A Gaston- Montromency cselszövést azonban felfedték, és a király 1632-ben tömlöcbe vettette a kormányzót. A híres látnok halála után csaknem nyolcvan évvel később történt összeesküvésről ezt írják a próféciák:

„A liliomot a Dauphin viszi Nancyba, Egészen Flandriáig a birodalmi választó. Új börtön a nagy Montmorencynek, A szokott helyen kívül kiszolgáltatva a híres bűnhődésnek."

Gaston herceg, XIII. Lajos király testvére Forrás: Wikimedia Commons

Külön érdekessége e négysorosnak,

hogy pontosan, név szerint is megemlíti Montromencyt,

és félerérthetetlen utalást tesz Gaston hercegre, a trónörökösre, mert a „Dauphin" a francia történelmi szóhasználatban a trónörököst jelenti. A másik érdekesség, hogy Montmorency-t valóban egy új építésű börtön cellájába vetették Touluse-ban. Nostradamus nyilván semmit sem tudhatott a sok évtizeddel később élt személyekről, és a XIII. Lajos ellen szőtt összeesküvésről sem.

Richelieu bíboros, XIII. Lajos főminisztere Forrás: Wikimedia Commons

Nostradamus legvitatottabb jóslatai azonban a közelmúlt és a jelen eseményeit illető látomások. Ilyennek tartják például a próféciák IX. fejezetében – amit a szerző centuriákként említ - , pontosabban annak a 16. versében szereplő neveket:

„A spanyol Franco kilép a gyülekezetből, A követ nem tetszik, szakadás lesz, Riberák társai lesznek az összecsapásban, A nagy örvénynek megtagadva a belépés."

Ezt a jóslatot a 20. század egyik véres eseményére, az 1936-ban kitört spanyol polgárháborúra vonatkoztatják a próféciák értelmezői.

Francisco Franco tábornok Forrás: Wikimedia Commons/Biblioteca Virtual de Defensa

Francisco Franco tábornok 1936-ban katonai zendülést szervezett a baloldali spanyol köztársasági kormány ellen. Az értelmezés szerint a 16. versszakban olvasható „szakadás"

egyértelműen a polgárháború kitörésére,

a falangisták és a köztársaságiak fegyveres konfliktusba torkollott szembenállásra vonatkozik.

A "Caudillo" Francisco Franco tábornok náci vezetők között Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Különleges része a jóslatnak a Riberák megemlítése, ugyanis Franco legfontosabb támogatói valóban a „Riberák", egészen pontosan Primo de Rivera tábornok, valamint José Antonio Primo de Rivera, a falangista mozgalom megalapítói voltak.

A csatatér nagyobb része Hister ellen lesz

Számos Nostradamus-kutató úgy gondolja, hogy a látnok megjövendölte Adolf Hitler színre lépését és a második nagy világégést. Az erre vonatkozó centuria a következőket írja:

„Éhségtől dühödt vadállatok fognak átúszni a folyókon, a csatatér nagyobb része Hister ellen lesz, vasketrecben vonszolják a nagy embert, míg Németország gyermeke semmit sem tart tiszteletben."

A négysorosban szereplő Hister név erősen emlékeztet a náci diktátor családi nevére, és az is igaz, hogy »Németország gyermeke« semmit sem tartott tiszteletben.

Adolf Hitler a "hűséges Heinrich", vagyis Himmler társaságában Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Az »éhségtől dühödt« és folyón átúszó vadállatok egyes értelmezések szerint az 1945 kora tavaszán nyugaton a Rajnán áttörő angolszász szövetséges csapatokra, míg keleten az Odera folyón átkelt,

és Berlin ellen felvonuló Vörös Hadseregre vonatkoztatható szimbólum.

Természetesen a centuria négysorosában említett vasketrecre is van magyarázat a próféciákban hívők szerint, ami a berlini kancellária betonbunkerére vonatkozik, ahol Hitler az utolsó napjait töltötte 1945 áprilisában.

Hitler lakosztályának részlete a kancellária bunkerében, 1945 májusában. A próféciát magyarázók szerint a "vasketrec" a vasbeton Führer-bunkerre vonatkoztatható Forrás: U.S. Army Photo Archive

Ami a legvitatottabb a nostradamusi életművel kapcsolatosan, az a világvége kérdése.

A népszerű vélekedéssel szemben ugyanis a centuriák egyetlenegy olyan verset sem tartalmaznak, amelyek akár direkt vagy közvetett módon a „világ", vagy ha úgy tetszik, az emberi civilizáció végét jövendölnék meg. Nostradamus egyszerűen sehol sem említi meg konkrétan a világvége eljövetelét.

Az egyetemes kultúrtörténet leghíresebb látnoka, Nostradamus a jelenkor emberének fantáziáját is megmozgatja Forrás: YouTube

Nostradamus ugyanakkor a fiához írt egyik levelében kifejti, hogy „az időknek is lesz vége", de ezt nem a látomásai, hanem az asztrológiai számításai alapján teszi a 3. évezred végére, konkrétabb dátum nélkül. A IV. centuria 100-ik verse - ami egy hét hónapig tartó nagy háborúról szól –, egyes értelmezések szerint a harmadik világháború eljövetelét jósolja meg, amely után a béke és a jólét hosszabb periódusa fog az emberiségre köszönteni. Hogy így lesz-e vagy sem, azt majd a jövő fogja eldönteni.