Tudja-e, meddig bírja ki az ember élelem és víz nélkül?

Az optimális folyadékbevitelnek számos kedvező élettani hatása van

Annak ellenére, amit egyes újkori guruk állítanak, az emberek nem képesek csak levegő és napfény bevitelével megélni. Mint minden élőlénynek, nekünk is táplálékra és vízre van szükségünk a túléléshez. De vajon meddig vagyunk képesek étel nélkül életben maradni?

Érdemes a hármas szabályt alkalmazni

A kutatások szerint általában körülbelül három hétig vagyunk képesek étel nélkül elvegetálni, mielőtt az éhezés testre gyakorolt hatásai kioltanák az életet. Ám mivel a felnőtt test körülbelül 60 százaléka vízből áll,

az ember általában csak három-négy napot bír ki anélkül, hogy egyetlen csepp vizet magához venne.

A vízfogyasztás az életben maradásunk alapvető feltétele Forrás: Photononstop/Self Images

Ezek azonban átlagos értékek, írja a ZME Science online tudományos portál. Akadnak olyan kivételek is, akiknek sikerült már ennél hosszabb ideig túlélniük étel és folyadékbevitel nélkül. A szakemberek szerint az, hogy egy személy mennyi ideig bírja anélkül, hogy hozzáférne a szükséges kalóriákhoz és folyadékmennyiséghez, számos tényezőtől függ, például a környezeti feltételektől és a személy egészségi állapotától. Mondjuk,

ha a sivatagban a tűző napon nem jutunk vízhez, akkor sokkal gyorsabban meghalunk, mint az erdő közepén, ahol jóval hűvösebb van.

A dolgok megkönnyítése érdekében a tudósok az úgynevezett „három szabályt" használják, hogy képet adjanak arról, mennyi ideig bírja az emberi szervezet alapvető dolgok nélkül: három percig oxigén nélkül, három napig víz nélkül és három hétig étel nélkül.

Meddig élhet valaki víz nélkül?

A folyadékbevitelnek van a legközvetlenebb hatása a túlélésre. Míg a test zsírral és izommal rendelkezik, amelyeket elégethet energiaként arra az esetre, ha nem találna élelmet, a vízkészleteink sokkal kevésbé bőségesek. Testünk nagyrészt vízből áll, de naponta sokat veszítünk belőle, amikor izzadunk, vizelünk vagy akár amikor kilélegezzük a levegőt. Ezért van szükség a víz folyamatos pótlására.

Az, hogy pontosan mennyi vízre van szüksége egy embernek naponta, sok mindentől függ: ilyenek a fizikai aktivitás, az életkor, a testhőmérséklet (lázas állapotban több vízre van szükségünk), a környezet és a levegő páratartalma.

Egy felnőtt akár 1,5 liter izzadságot is veszíthet óránként Forrás: Photononstop/Fabrice Lerouge

A légzéssel és az izzadással fellépő vízveszteség 24 óránként 0,3 és 1 liter között változhat. Szélsőséges körülmények között azonban, mint például sivatagi túrázás esetén, egy felnőtt akár 1,5 liter izzadságot is veszíthet óránként.

Egy felnőtt ember naponta körülbelül 1,5 liter vizet veszít a vizelettel is. Ha mindent összeadunk, ez körülbelül 2,5 liter vízveszteséget jelent naponta.

Ami azonban bekerül a szervezetbe, annak ki is kell jönnie, ezért minden felnőttnek arra kell törekednie, hogy a folyadékegyensúly fenntartása érdekében legalább ennyi vizet vigyen be ételekből és italokból.
A szakemberek szerint azért nem érdemes aggódni: nem kell egész nap a vizeskancsón tartanunk a szemünket és folyamatosan méricskélni, hogy biztosan ne száradjunk ki. És bár minden ember vízigénye eltérő, de a szervezet fantasztikus módon jelzi szükségleteit. Ha nem érezzük magunkat szomjasnak, az általában elegendő jelzést jelent.

Mi történik a testünkkel, ha kiszáradunk?

De mi történik, ha ez a kényes egyensúly hirtelen felborul? Folyadékbevitel nélkül a vesék néhány napon belül elveszítik működésük nagy részét, és összeomolhatnak.

Attól függően, hogy mennyi vizet veszítünk a fizikai aktivitás, a hőmérséklet és a páratartalom miatt, az ember – szélsőséges eseteket leszámítva – akár 3-7 napig is képes túlélni víz nélkül, de a gyermekek és csecsemők ennél rövidebb ideig maradhatnak csak életben.

A folyadékbevitel mennyisége is sok mindentől függ Forrás: AFP

Egy 18 éves osztrák férfi, Andreas Mihavecz maradt eddig a leghosszabb ideig életben víz nélkül, miután a rendőrség 1979-ben véletlenül 18 napig egy fogdában felejtette őt. Állítólag kondenzcsíkokat nyalogatott le a falról, de ez a rekord ettől még nem lesz kevésbé lenyűgöző.

Ne feledjük azonban, hogy minden olyan kiszáradás, amely a testsúlyunknak több mint 10 százalékát meghaladó veszteséget okoz, orvosi vészhelyzetnek minősül.

Ráadásul az egyik legveszélyesebb dolog a vízveszteséggel kapcsolatban az, hogy a vér mennyisége csökkenhet. Mivel kevesebb vér kering a szervezetben, a vérnyomás olyan szintre eshet, ami végzetes lehet.

Meddig bírja az ember táplálék nélkül?

Az, hogy egy ember hány napot bír ki egyetlen falat étel nélkül, még szélesebb skálán mozog, mint a vízhiányban szenvedőké. A rendkívül hosszú böjtjeiről világhírű Mahatma Gandhi egyszer 21 napig maradt életben nélküle.

A leghosszabb túlélési eddig rekord azonban 74 nap volt: ezt Terence MacSwine ír politikai fogoly állította fel, aki tiltakozásul kezdett éhségsztrájkba, ami végül a korai halálához vezetett 1920-ban.

A BMJ online tudományos lapban publikált, 1997-es tanulmány szerint általában 45-61 nap után hunytak el azok az emberek, akik önként hagyták abba a táplálkozást egy éhségsztrájk miatt.
Kutatók szerint az éhségsztrájkkal tiltakozók jelentik tulajdonképpen a legmegbízhatóbb bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy mennyi ideig vagyunk képesek étel nélkül életben maradni.

Mahatma Gandhi híres volt rendkívül hosszú ideig tartó böjtjeiről Forrás: HD-Freeimages

Éheztetési kísérleteket ellenőrzött körülmények között lehetetlen elvégezni, mivel rendkívül etikátlan lenne arra kérni vagy kényszeríteni egy embert, hogy hosszabb időre hagyja abba az evést, csak azért, hogy az eredményt megvizsgálják. Sajnos ez azt is jelenti, hogy

rendkívül nehéz megbecsülni, hogy egy átlagos ember mennyi ideig képes túlélni, ha lemond az étkezésről.

Amit a tudomány biztosan tud az az, hogy hosszabb ideig vagyunk képesek élelem, mint víz nélkül túlélni. A szervezet a táplálékunkban felfedezhető kalóriákra és tápanyagokra támaszkodik ahhoz, hogy ellássa a sejteket a létfontosságú biológiai folyamatokhoz szükséges energiával. Amikor azonban a szervezetet megfosztják az élelemtől, akkor a raktárkészleteihez fordul.

Mi történik a testünkkel, amikor éhezünk?

Először is a szervezet a májban és az izmokban lévő glikogénhez fordul, amelyet cukorrá és aminosavakká alakít át. Amikor elfogy a glikogén, a szervezet elkezdi elégetni a zsírraktárakat energiaforrásként. Ez az egyik oka annak, hogy a böjt kiválóan alkalmas fogyásra. Nem túl szórakoztató azonban, amikor a szervezetnek a fehérjékhez kell fordulnia energiáért, ugyanis jelentős izomveszteséget okoz, beleértve a szív izomszövetét is. Emellett

ha napi 800-1000 kalóriánál kevesebbet fogyasztunk, akkor az anyagcserénk is lelassulhat, ami ironikus módon megnehezíti a fogyást, mivel kevesebb kalóriát égetünk el.

Ha éhezünk, az több folyamatot indíthat el a szervezetünkben Forrás: Pexels

Az éhezés során a pulzus és a vérnyomás csökken, mert a szívnek nincs elég energiája ahhoz, hogy vért pumpáljon a szervezetben, ahogyan az normálisan tenné. Ha ilyenkor nem veszünk magunkhoz hamarosan ételt, úgy elkerülhetetlenné válhat a szívelégtelenség.

Az éhezés nyilvánvalóan megzavarja a gyomor-bélrendszer működését, ami puffadáshoz, gyomorfájáshoz, hányáshoz, hányingerhez, sőt bakteriális fertőzésekhez vezet.

A központi idegrendszer is érintett. Az agy az ember energiájának egyötödét „fogyasztja el", de ha kevés energiát kap a megfelelő működéshez, az éhezőnek gondjaik lesznek a koncentrációval vagy az alvással.