Kerti munka közben bukkantak Európa legnagyobb dinoszaurusz-kövületére

A hátsó kertben véletlenül fedezték fel a ritka leletet

Portugál és spanyol paleontológusok beszámoltak az Európában valaha felfedezett legnagyobb dinoszauruszról. Bár a Portugália középső részén, Pombal városában található szerény hátsó udvar nem hangzik olyan helynek, ahol a történelmet írják, mégis az. Egy nemzetközi kutatócsoport most keményen dolgozik azért, hogy az Európában valaha feltárt legnagyobb dinoszauruszfaj kövületeit itt tanulmányozza.

A maradványok a feltételezések szerint egy szauropoda fajhoz tartoznak; egy olyan dinoszauruszhoz, amely 12 méter magasra és 25 méter hosszúra is megnőhetett. A kövületeket először 2017-ben fedezték fel, amikor egy helyi földműves építkezni kezdett a pombali birtokán. Eközben az udvarán eltemetett kövületekre bukkant, ezért felvette a kapcsolatot a kutatókkal.

Az ásatási munkálatok a helyszínen a következő évben kezdődtek és augusztusban szenzációs eredménnyel zárultak:

a szakemberek végül megtaláltak egy teljes kövületet.

A régészek csigolyákat és bordákat tártak fel, amelyek alapján ez a példány a Brachiosauridae csoportba tartozó szauropoda lehetett. A dinoszauruszok ezen csoportja a felső jurától a késő krétáig (160-100 millió évvel ezelőtt) élt, amelyek jól fejlett mellső végtagjaikkal tűntek ki a többiek közül. A növényevőket hosszú nyakkal és hosszú farokkal áldotta meg a természet, és négykézláb jártak.

A hátsó kertben véletlenül fedezték fel a ritka leletet Forrás: Instituto Dom Luiz (Faculty of Sciences of the University of Lisbon) / Instituto Dom Luiz (Faculty of Sciences of the University of Lisbon)

Nem szokványos így megtalálni egy állat összes bordáját, nemhogy ebben a helyzetben, megőrizve eredeti anatómiai helyzetét

– mondta Elisabete Malafaia, a Lisszaboni Egyetem (Ciências ULisboa, Portugália) Természettudományi Karának posztdoktori kutatója a ZME Science online tudományos portálnak. – Ez a megőrzési mód viszonylag ritka a portugál felső-jura korszakból származó dinoszauruszok, különösen a szauropodák fosszilis leleteiben.

Hozzátette: az eddig talált csontok megőrzési minősége, valamint relatív helyzetük nagyon valószínűvé teszi, hogy

„több is van ebben a csontvázban, amit még nem fedeztek fel", ezért következő években ezért folytatni kívánják ásatásokat.

A kövületek megőrzési jellemzői és elhelyezkedésük az egyed csontvázának más részeinek esetleges jelenlétét jelzi, de ezt a hipotézist a lelőhely jövőbeni ásatási kampányai során tesztelik majd.

A Monte Agudo őslénytani lelőhelyen végzett kutatások megerősítik, hogy Pombal régió fontos kövületi leletekkel rendelkezik a késő jura korszak gerinceseiről

– mutatott rá Malafaia. – Ez az elmúlt évtizedekben olyan bőséges anyagok felfedezését tette lehetővé, amelyek nagyon jelentősek az ibériai félszigeti faunák megismerése szempontjából, amelyek körülbelül 145 millió évvel ezelőtt éltek itt.