Másra használhatták a bronzkori tőröket, mint eddig vélték

Ezek a rézötvözetből készült tőrök először a Krisztus előtti 4. évezredben jelentek meg

Egy, a Newcastle Egyetem kutatói által vezetett új tanulmány szerint a bronzkori tőröket leginkább állati tetemek feldolgozására használták, nem pedig az identitás vagy státusz kifejezésének „funkcionális" szimbólumaként.

A Scientific Reports tudományos szaklapban publikált tanulmány szerint a rézötvözetből készült tőrök először a Krisztus előtti 4. évezredben jelentek meg, majd széles körben elterjedtek Európában. Ezeket az eszközöket azonban leginkább azokon a temetkezési helyeken találták meg, amelyeket a szakemberek gyakran „harcos síroknak" neveznek, mert azokban több fegyvert is elhelyeztek az elhunyt mellett.

A régészek régóta azt a nézetet vallották, hogy a tőröket valószínűleg elsősorban szertartási tárgyként használták temetéseken az elhunyt státuszának vagy beazonosításának kifejezésére, esetleg fegyverként és kézműves eszközként.

Egy forradalmian új módszer most azonban lehetővé tette a szerves maradványok első kinyerését összesen tíz, rézötvözetből készült tőrből, amelyeket 2017-ben ástak ki Pragattoból, egy olaszországi bronzkori lelő helyről. A régészek egy modern technikát, az úgynevezett Picro-Sirius Red (PSR) oldatot használták a tőrök szerves maradványainak megfestésére, amelyeket azután többféle optikai, digitális és pásztázó elektronmikroszkóppal figyeltek meg.

Ezek a rézötvözetből készült tőrök először a Krisztus előtti 4. évezredben jelentek meg Forrás: Scientific Report

Mindez lehetővé tette a csapat számára, hogy azonosítsa a kollagén mikro-maradványokat és a kapcsolódó csont-, izom- és köteg ínrostokat.

Ez pedig arra utalhat, hogy a tőrök viszonylag sok állati szövettel érintkeztek, tehát nagy valószínűséggel különféle állati tetemek feldolgozására használták őket, többek között a hús kifaragására a csontból.

A kutatók ezután széles körű kísérleteket végeztek a tőrök másolataival,

hogy bebizonyítsák, hogy azok alkalmasak az állati tetemek feldolgozására, miközben a kísérleti eszközöket összehasonlították a bronzkori társaikkal.

A kutatásunk feltárta, hogy lehetséges a szerves maradványok kinyerése és jellemzése az ősi fémekből, ami kibővíti az ily módon elemezhető anyagok körét

– mondta Andrea Dolfini, a Newcastle Egyetem régészeti tanszékének professzora a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Ez jelentős áttörésnek számít, mivel az új módszer lehetővé teszi a rézötvözetből készült szerszámok és fegyverek széles skálájának elemzését a világ bármely pontjáról.

Hozzátette: a lehetőségek végtelenek, de azok a válaszok is, amelyeket ez az új módszer tud és fog adni a jövőben.