Az ausztrál fekete nyár megatüzei károsították az ózonréteget

Ausztrál bozóttűz Bairnsdale közelében, a Victoria állambeli East Gippsland régióban.

A déli félteke közepe feletti ózon szintek 13 %-kal csökkentek Ausztrália feljegyzett legsúlyosabb tüzei után, a füst indukálta kémiai reakciók miatt.

A sztartoszféráig hatolt az ausztrál bozóttüzek füstje

Ausztrália 2019-2020-as rekorddöntő tüzei olyan magasra emelték a füstöt, hogy még a sztratoszférában lévő ózonréteg is károsult, mutatja egy új elemzés. A "fekete nyár" bozóttüzei, amelyek Ausztrália keleti partja mentén tomboltak 2019 novembertől 2020 januárig, példanélküli károkat okoztak.

Légifelvétel a tavalyi ausztrál bozóttüzekről. Forrás: https://www.bbc.com/news/world-australia-51102658

A tüzek elégettek több mint 70 ezer km2 cserjést, leromboltak több mint 3.000 otthont, 30 ember és állatok millióinak halálát okozva. A hatalmas füsttömeg egészen Dél-Amerikáig eljutott, és a kontinenstől távoli óceáni térségekben kiterjedt algavirágzásokat okozott.

A sztratoszféra panorámája egy SR-71 kabinjából Forrás: U.S. Air Force Photo

Most Peter Bernath a Virginiában lévő Old Dominion Egyetem munkatársa és kollégái kimutatták, hogy a bozóttüzek füstje feljutott a sztratoszférába és olyan kémiai reakciókat indított be, amelyek az ózonréteg károsodásához vezettek.

Ausztrál bozóttüzek Új-Dél-Walesben, egy a Copernicus Sentinel-2 műhold által készített fotón 2019. szeptember 8-án. Forrás: https://www.newscientist.com/article/2312483-the-ozone-layer-was-damaged-by-australias-black-summer-megafires/

A kutatók a műholdak olyan adatait analizálták, amelyek 44 különböző molekulaszintet monitoroznak az atmoszférában. Ez megmutatta, hogy a sztratoszferikus ózon 13%-kal csökkent a déli félteke közepes szélességi fokain – amely magába foglalja Ausztráliát is– a "fekete nyár" tüzeinek következményeként.

Mindez azért történt, mert a sztratoszférába jutott füst kölcsönhatásba lépett olyan háztartási eredetű és a magaslégkörbe került klórtartalmú vegyületekkel,

amelyek a régi klór-fluor-szénhidrognek széleskörű használatának a maradékai.

A füst okozta reakció olyan, az ózont erősen romboló formákká alakította át ezeket a vegyületeket, mint amilyen például a klór-monoxidból létrejött és hipoklóros sav.

A jövőben számításba kell venni a bozóttüzek hatásait is az ózonszint alakulásában

Az erdőtüzek füstje normálisan nem okoz ennyire súlyos következménnyel járó kémiai rakciókat a sztratoszférában, de az ausztrál tüzek olyan intenzívek voltak, hogy létrehozták saját viharfelhőiket - az úgynevezett pirocumulonimbus felhőket - amelyek a sztratoszférába hajtották a füstöt, mondja Bernath.

Ausztrál bozóttűz Bairnsdale közelében, a Victoria állambeli East Gippsland régióban. Forrás: https://www.bbc.com/news/in-pictures-50971879

A kínai Jinan Egyetem kutatói által publikált egyik különálló tanulmány azt mutatta ki,

hogy ez a "füstinjekció" + 1 Celsius-fokkal fel is melegítette a sztratoszférát a déli félteke felett,

a hat hónapig tomboló tüzek eredményeként. Bernath és kollégái azt találták, hogy a tüzek által okozott sztratoszferikus ózoncsökkenés 2020 decemberig tartott, mielőtt visszatért a normális szintekre. „Ahogy a súlyos bozóttüzek száma emelkedik, ezek mindinkább fontos szerepet fognak játszani a globális ózon büdzsében „ – mondja Peter Bernath.

(Forrás: New Scientist)