Rangos szaklap ír a szegedi kutatók rákkutatási eredményeiről

A Nature Cancerben, vagyis a világ egyik legelismertebb szakmai lapjában publikálták legújabb, a tumorellenes immunterápia hatékonyságát vizsgáló kutatásuk eredményét a Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei. Az eredmények közvetlenül alkalmazhatóak lehetnek majd a betegellátásban is.

Manczinger Máté, az SZTE adjunktusa, a projekt szakmai vezetője elmondta: „A tumorellenes immunterápia az utóbbi két évtizedben terjedt el.

Segítségével lehetővé vált az előrehaladott tumoros betegek hatékony kezelése is, így kijelenthető, hogy ez forradalmasította az onkoterápiát.

A terápia segítségével a szervezet tumorellenes immunválasza erősíthető fel, amely akár áttétes tumorok teljes elpusztítását is eredményezheti. Bár az immunterápia óriási lépés volt az előrehaladott tumorok kezelésében, a betegek egy jelentős hányada nem reagált rá. Ezért tartottuk fontosnak az olyan tényezők beazonosítását, amelyek meghatározzák a terápiára adott választ. Kutatásunkban felvetett kérdéseink

leginkább a tüdőrákkal és melanómával küzdőkre terjedtek ki"

- idézte a kutatót a Szegedi Tudományegyetem szerkesztőségünknek küldött közleménye.

A szegedi kutatók eredménye jelentős a tumorellenes immunterápiában Forrás: Szegedi Tudományegyetem

Az SZTE adjunktusa kiemelte, hogy a megfelelő tumorellenes immunválasznak nemcsak az immunterápia során, hanem egész életünkben is rendkívüli a jelentősége. Ezt bizonyítja, hogy sokkal

fogékonyabbak a tumoros megbetegedésekre azok az emberek, akik súlyos immunhiányos állapotban, például AIDS-betegségben szenvednek.

Mint a közleményben írják, a kórokozók és tumorok molekuláit és a saját fehérjéinket a HLA-molekulák teszik láthatóvá az immunrendszer számára, és nagyon kicsi az esélye, hogy két ember pontosan ugyanazokat a variánsokat hordozza.

Egyes generalista változatok rendkívül sok eltérő fehérjedarabkát képesek bemutatni az immunrendszer számára. Ezek a változatok főként olyan területeken terjedtek el, ahol sok fertőző betegség van jelen, mert több kórokozó felismerését teszik lehetővé. A szakértő elmondta: a kutatás elején azt gondolták, hogy ezek a változatok a tumorokat is hatékonyabban ismerik fel, mert nagyobb eséllyel kötik meg a tumoros sejtekben képződő megváltozott fehérjerészleteket. Az

eredmények viszont ennek pont az ellenkezőjét támasztották alá

- áll a közleményben.

Az eredményeket a betegellátásban is használhatják

„Kutatásunk során megmutattuk, hogy bár a generalista HLA-változatok valóban nagyobb eséllyel mutatják be a tumorok megváltozott fehérjéit az immunrendszer számára, mégis kevésbé reagálnak a betegek az immunterápiára, ha ezeket a generalista változatokat hordozzák. Sajnos a generalista HLA-molekulák, mint ahogy a nevük is utal rá, nem válogatnak.

Ugyanúgy megkötik a saját, egészséges fehérjéinket is, amelyekből a tumorok megváltozott fehérjéi jönnek létre.

Mivel ezek a módosult fehérjék gyakran csak minimálisan különböznek az egészséges fehérjéktől, az immunrendszer képtelen megkülönböztetni azokat egymástól, és a tumort sajátként ismeri fel, ha generalista HLA-molekulával rendelkezünk" - részletezte a kutató.

A betegek a nekik legmegfelelőbb terápiát kaphatják Forrás: Szegedi Tudományegyetem

"A szelektívebb HLA-variánsok esetében ugyanakkor más a helyzet: nagyobb az esélye annak, hogy csak a megváltozott, tumorra jellegzetes fehérjéket mutat be, így az immunrendszer azokat könnyebben azonosítja, és a tumort hatékonyabban pusztítja el. Korábbi kutatásaink igazolták, hogy a generalisták több kórokozó hatékony felismerését és elpusztítását teszik lehetővé. Ez azért lehetséges, mert a kórokozók fehérjéi sokkal jobban eltérnek a saját fehérjéinktől, mint a tumorok megváltozott fehérjéi. Ennek következtében hiába mutatnak be több saját fehérjét a generalista variánsok, ez nincs hatással a kórokozók fehérjéinek felismerésére. Összességében elmondhatjuk, hogy a generalista HLA-molekulák esetében a mennyiség a minőség rovására megy, aminek a tumorellenes immunválasz látja a kárát" – ismertette Manczinger Máté.

A szegedi kutatók eredményei nemzetközi együttműködéseket segíthetnek elő, valamint javítják a kutatók és intézmények pályázási esélyeit. Emellett

az eredmények közvetlenül alkalmazhatóak lehetnek a betegellátásban,

hiszen a betegek által hordozott HLA-molekulák viszonylag gyorsan és egyszerűen meghatározhatóak. Olyan betegek kapják a kezeléseket, akiknél azok valóban hatékonyak, míg a többi beteg esetében más terápiás módozatok alkalmazhatóak, vagy bevonhatóak klinikai vizsgálatokba.

A projekten dolgozott a Szegedi Tudós Akadémia két diákja is - tették hozzá a közlemény végén.