Különös, kőbe vájt, ősi áldozati helyet fedeztek fel

ciprus
A helyet áldozatok bemutatására és díszes lakomákra is használhatták
Vágólapra másolva!
A ciprusi Páfosz romjait feltáró régészek egy mintegy 2000 éves, sziklába vágott területet fedeztek fel, ahol egykor valószínűleg áldozatokkal összekötött, díszes lakomákat tartottak. Az ország délnyugati részén, időszámításunk előtt a negyedik században alkothatták, és az egész hellenisztikus időszakban használhatták.
Vágólapra másolva!

Egy lengyel és francia kutatókból álló multinacionális csoport már 2017 óta tanulmányozza a Fabrika-hegy déli részét, ahol nemrégiben feltárták a dombok legmagasabb pontja melletti szabadtéri díszlakomákra használt helyet, ahol egy templom is található. A körvonalait egykor kőbe vájták, és valószínűleg azoknak az állatoknak a fogyasztására használták, amelyeket a szomszédos monumentális oltáron áldoztak fel az isteneknek. A tudósok emlékeztettek:

az istenek tiszteletére rendezett lakomát gyakran vegyítették áldozati hús fogyasztásával és az alkoholfogyasztással, ám ez a gyakorlat nemcsak Cipruson, hanem számos mediterrán kultúrában általános szertartásnak számított.

Hasonló helyszínek találhatók Jordániában a nabateus Petra királyságból, ahol sírok és hagyományos istentiszteleti helyek mellett egyaránt helyet kapott.

A helyet áldozatok bemutatására és díszes lakomákra is használhatták Forrás: Anna Kubicka

– mondta Jolanta Młynarczyk a Varsói Egyetem Régészettudományi Karának professzora a HeritageDaily online tudományos portálnak. – Szabadtéri vallási rituálék helyszíne lehetett, amelyek jellegzetes félköríves körvonalát a régészet stibádiumként emlegeti.

A stibadum a római díszkertekben kialakított oszlopokból álló pihenő, amely egyben szőlőlugasként is szolgált, esetleg forrásházként. Az időszámításunk előtt az 1. századtól terjedt el a római építészetben, s egészen az 5. századig a római villák kedvelt kiegészítőjének számított. Középpontja egy kör alakú mélyedés volt, amelyet egy istenség tiszteletére szolgáló italáldozatokra használtak.

A kutatócsoport szerint a templomot és az áldozati helyet Krisztus előtt a 2. században használhatták, és az emberek valószínűleg a Krisztus után 150 körül történt földrengés miatt hagyták el.

A régészek egyelőre nem ismerték fel az itt imádott istenséget, de azt feltételezik, hogy Páfosz ciprusi város védőszentje lehetett. Az ókori Paphoszt Aphrodité városaként emlegetik, mivel a mitológia szerint a város közelében található Aphrodité-szikla mellett született (emelkedett ki a tengerből) az istennő.