Már a neandervölgyiek is használtak fogpiszkálót

Az első modern emberek az utolsó nagy eljegesedés, a Würm-glaciális idején érhették el az amerikai kontinenst

Bár az összes gyártott fogápolási tárgy közül a sima, fából készült fogpiszkáló a legegyszerűbb, ez számít a fogak tisztításának legrégebbi eszközének is. Ráadásul nem csak az emberi fajokra terjed ki. A kutatók most egyértelmű nyomokat találtak a neandervölgyiek fogpiszkáló használatára.

A fog tulajdonosa odafigyelt a szájhigiéniára

Számos magasabb rendű főemlős használ tárgyakat a fogak dörzsölésére, vagy hogy kipiszkálja belőle az ételdarabokat. Az egész Európából származó régészeti bizonyítékok arra utalnak, hogy a neandervölgyieknek is hasonlóképpen cselekedtek. Minderről leginkább az őrlőfogaik tanúskodnak.

A kutatók a Journal of Human Evolution tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban

egy lengyel barlangban 2010-ben felfedezett fogat elemeztek, aminek az oldalán orsószerű barázdákat találtak, ami a fogpiszkáló ki-be irányuló mozgását jelzi.

A szénizotópos kormeghatározás alapján a tudósok arra következtettek, hogy a fog egykor egy 30-as éveiben járó neandervölgyi férfihoz tartozhatott, aki már több tízezer évvel ezelőtt ilyen módon tisztította a fogait.

A neandervölgyiek mintegy 400 ezer éve jelentek meg Forrás: Mother Nature Network

Úgy tűnik, hogy a fog tulajdonosa odafigyelt a szájhigiéniára; valószínűleg az utolsó két foga közé ragadhattak be olyan ételmaradékok, amelyeket el kellett távolítani

– mondta Wioletta Nowaczewska, a Wroclawi Egyetem régésze a lengyelországi Science lapnak, amit a ScienceAlert online tudományos portál idéz.

Azt azonban a szakemberek még nem tudják, hogy pontosan miből készült a fogpiszkáló: egy darab gallyból, egy darab csontból vagy egy halcsontból, de meglehetősen merev, hengeres tárgynak kellett lennie, amelyet az egyén elég gyakran használt ahhoz, hogy az nyomot hagyjon.

A fogakon látható barázdákat az erőteljes koptatás okozhatta

A régészek más fogakat is találtak a Krakkó melletti Stajnia-barlangban, amelyekről azt feltételezik, hogy azok is a neandervölgyiekhez tartozhattak. Néhányukon még hasonló kísérletek nyomait fedezték fel az őskori foghigiénéhez kapcsolódva.

Ám az újonnan elemzett őrlőfog figyelemre méltó állapota lehetővé tette a tudósok számára a zománc 2D és 3D elemzését, amely a neandervölgyieknél általában vékonyabb, mint a Homo sapiens-nél.

A további mitokondriális DNS-elemzések megerősítették, hogy ez a fog valószínűleg egy neandervölgyihez tartozott, és a tanulmány szerzői szerint a fogakon látható főbb barázdákat az erőteljes koptatás okozhatta.

Egy neandervölgyi koponyájának másolata Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Hendrik Schmidt

Ezeknek a karcolásoknak a helye, alakja, iránya és előfordulása mind megegyezik a fogaikkal bajlódó neandervölgyiek egyéb jeleivel Európában.

A régészek 2013-ban a mai Spanyolország területén egy több mint százezer éves nyomra bukkantak, egy fa töredékre az őrlőfogak közé szorulva. Később, 2017-ben Horvátországban találtak egy egyedülálló neandervölgyi fogat, amely a 130 ezer évvel ezelőtti fogpiszkálás és egyfajta vésés nyomairól árulkodott, amit valószínűleg a fájdalom enyhítésére végeztek.