Jót tesz a szervezetünknek, hogy talán utoljára állítottuk át az órát?
A jó alvás megőrzi a szépséget
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Vasárnap indult a nyári időszámítás, amely Európában március utolsó vasárnapján kezdődött és október utolsó vasárnapjáig tart. Az is lehet, hogy ez volt az utolsó; az Európai Parlament döntése értelmében ugyanis 2021-től nem lesz több óraátállítás, ám azt a tagállamoknak kell majd eldönteniük, hogy a téli vagy a nyári időszámítást szeretnék-e állandósítani. De mit is mond a tudomány ennek a hátteréről?
Nem tesz jót a cirkadián ritmus megzavarása
A nyári időszámításra való áttérés sok ember számára idegesítő és bosszantó procedúra, de ennél több. Az alváskutatók az óraátállítást okolják többek között a szívrohamok és a közlekedési balesetek számának növekedéséért, amihez az emberi szervezet nem tud olyan gyorsan alkalmazkodni, mint amennyire szükséges lenne.
Az Európai Parlament sajtóközleménye szerint 2021 lehet az utolsó év, amikor váltunk a nyári és a téli időszámítás között,
ám a tagállamok dönthetik el, melyik időzónába kívánnak tartozni. Magyarország még nem hozta meg a határozatát.
Az évi kétszeri óraátállítás megszüntetése alvásegészségügyi szempontból pozitív fejlemény
– mondta a National Geographic online portálnak a Magyar Alvás Szövetség. – Az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fáziseltolódási következményekkel jár.
Az EU tagállamainak idén kell dönteniük
Az uniós tagállamok, amelyek a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra, áll a parlamenti állásfoglalásban. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg. A Parlament 410 szavazattal, 192 ellenszavazat és 51 tartózkodás mellett döntött így. A Parlament tehát támogatta az óraátállítás megszüntetésére vonatkozó bizottsági javaslatot, azonban a kezdő dátumot 2019 helyett 2021-ben határozta meg. Az európaiak 84 százaléka az időátállítás ellen foglalt állást a tavaly végzett konzultáció során, ahol 4,6 millió polgárt kérdeztek meg.
Hogy mik ezek a következmények? Többek között a rosszabb közérzet, az alacsonyabb teljesítményszint, a csökkent toleranciaszint, illetve a fellépő elalvási és alvási nehézségek.
A téli időszámítás felel meg jobban az életvitelünknek
A legtöbb kutatás szerint élettani, egészségügyi szempontból sem célszerű az órákat évente kétszer átállítani.
A test és a nap viszonyának úgymond "rendetlensége" nemcsak az alvást, hanem a szívműködést, a súlyt és a rák kockázatát is negatívan befolyásolhatja
– hangsúlyozta Dr. Beth Malow, a Vanderbilti Egyetemi Orvostudományi Iskola alváskutatója. – A cirkadián ritmus megzavarása nem csak az alvásunkat, hanem a szívműködést, a súlyt és a rák kockázatát is negatívan befolyásolhatja.
A nyári időszámításra való átállás célja eredetileg az volt, hogy a két világháború alatt szorgalmazza az energiamegtakarítást, ám nem bizonyult elég népszerűnek ahhoz, hogy azt a konfliktusok vége után egységesen alkalmazzák. A Magyar Alvás Szövetség szerint
évezredek óta élünk olyan időbeosztás szerint, amelyben a tevékeny óráink súlypontja a természetes fénnyel szinkronizált, és ez a jelenlegi téli időszámításnak felel meg leginkább.
Ezt erősítik meg a kutatások is, amelyek szerint a nyári időszámítás „távol tart minket a természetes világtól". Ha sötétben kell ébredni, az nagyban visszavetheti a napi teljesítményt, ezért az élettani hatásokat vizsgálva a tudósok inkább a téli időszámítás egész évre bevezetése mellett teszik le a voksukat. Egységes állásfoglalás azonban még mindig nem alakult ki a témában.