Tíz tény a koronavírusról, amit feltétlenül tudni kell

Néhány hónapja a létezéséről sem tudtunk, mára  több százezer embert fertőzött meg az új koronavírus. Az egyik legfontosabb kérdés jelen pillanatban, hogy miként terjed, hogyan kaphatjuk el, és nem utolsó sorban, milyen módon kerülhetjük el a megfertőződést? Összeszedtük azokat a fontos tudnivalókat, amiket a kutatók mostanáig kiderítettek a SARS-CoV-2-ről.  

5. Mennyi ideig marad aktív a levegőben?

Becslések szerint néhány óráig.

6. Egyáltalán terjedhet levegőben?

A Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem kutatója, Jamie Lloyd-Smith és munkatársai egyik kísérletükben kimutatták, hogy az új koronavírus a levegőben is terjedhet aeroszolokhoz kapcsolódva.

Az aeroszol szemcsék jóval kisebbek a folyadékcseppeknél. Míg utóbbiak néhány másodperc után a földre hullanak, előbbiek órákon át keringhetnek a levegőben.

A tudósok porlasztóval hozták létre zárt térben a vírusokkal teli párát. Azt találták, hogy az aeroszol szemcsékben megbújó kórokozók legkevesebb 3 órán át maradtak aktívak; egy óra elteltével a kezdeti vírusszám a felére, három óra elteltével a nyolcadára esett. Az is kiderült, hogy a sejteket aeroszol formában is képesek fertőzni.

Fontos ismét hangsúlyozni: ez egy laboratóriumi, kontrollált kísérlet volt, ami nem feltétlenül ültethető át a való életbe.

Szabadtéren vagy szellőzés mellett a víruspára elkeveredik gyorsan a levegővel, így kevés az esélye, hogy az aeroszol formában létező kórokozók bárkit is megbetegítsenek.

Elméletben zárt térben (a rosszul vagy éppen sehogyan sem szellőző liftben, metrón) nagyobb eséllyel megtörténhet a fertőzés e formája, ám erre sincs jelenleg bizonyíték, ahogy az sem ismert, pontosan mennyi vírusrészecske szükséges ahhoz, hogy valaki megbetegedjen.

Forrás: Science Photo Library/KATERYNA KON/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Kateryna Kon/Science Photo Libra

7. Kanyaró, influenza, új koronavírus? Melyik a fertőzőbb?

A három jelölt közül egyértelműen a kanyaró foglalja el a dobogó legfelső fokát; a legfertőzőbb betegségek közé tartozik, egyetlen ember akár 40 másiknak is átadhatja a kórt. Szerencsére azonban kanyaró ellen van védőoltás.

Az új koronavírus ettől jócskán elmarad, bár az influenzát sajnos túlszárnyalja: míg a SARS-CoV-2 esetében egy fertőzött átlagosan 2-2,5 másiknak tudja átadni a vírust, ez a szám az influenzánál 1,2-2.

8. Megvédhetem magam, ha sűrűn mosok kezet és két méternél távolabb állok másoktól?

Ez a magatartás határozottan segít, hogy a vírust elkerüljük, de a legjobb döntés jelen pillanatban az, ha egy darabig otthon maradunk. Csak akkor hagyjuk el a házat, ha arra tényleg égetően szükség van! Ebben a cikkünkben részletesen is kifejtettük, miért nem szabad most emberek közé menni.

Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Marijan Murat

9. Megtalálható a székletben a koronavírus?

Igen, kutatások bebizonyították, hogy a SARS-CoV-2 a betegek székletében is megtalálható. Más kérdés, hogy fertőzhet-e így, erre jelen pillanatban nincs bizonyíték.

Ebből a szempontból az új koronavírus nagyban különbözhet a SARS-tól (SARS-CoV), ami az aeroszol székletszemcsékben rejtőzve is meg tudta betegíteni az embereket.

10. Mi van a maszkokkal?

A hagyományos orvosi szájmaszk ideális operációk során, mert felfogja az orvosok szájából és orrából érkező mikroorganizmusokat, de fordítva már nem biztosít ilyen hatékony védelmet; mivel lazán illeszkedik az arcra, a vírusrészecskék könnyen megtalálják a rést a védelmen. Természetesen a semminél még egy orvosi szájmaszk is több.

Az új koronavírus ellen legjobban az N95 maszkok védenek, amik a vírusrészecskék 95 százalékát kiszűrik, azonban több ok miatt sem javasolt, hogy a hétköznapi ember használja őket:

egyrészt nem állnak végtelen számban rendelkezésre a világ egyik országában sem, másrészt használatuk rendkívül körülményes: nehéz helyesen felhelyezni, és hosszú távon igen kényelmetlen viselni.

Ha mindez nem lenne elég elrettentő, vastagsága miatt a levegővétel sem egyszerű benne.

(MedicalXpress)