A tanulmányban a madarászok és állatorvosok megfigyeléseit és adatait elemezték a kutatók. Arra jutottak, hogy a galambok gyakran viselnek egyfajta hurkokat a lábukon, lábujjaikon vagy könnyen észrevehetők ezeknek a nyomai a már bénult vagy csonka testrészeken.
Az ilyen típusú eseteknél nagyon nehéz pontosan meghatározni az eredendő okokat
– mondta Frédéric Jiguet, a Biological Conservation folyóiratban megjelent kutatás vezetője. – Az egészen biztos, hogy a városi környezet az egyik leginkább veszélyes a természetes élővilág számára: utcákat borító szerves hulladék, a vízszennyezés, a zaj, a fény és a közlekedésben részt vevő járművek állandóan a balesetek, sérülések lehetőségét hordozzák.
A galambok lábának megcsonkítása és sérülése ezzel kéz a kézben jár. A kutatók ezért homogén élőhelytípusokat vizsgáltak meg, és f
eljegyezték ezzel összefüggésben az egyes galambpopulációk sérüléseinek mértékét.
Ezután egy nagyobb adatkészletet elemeztek, hogy megjósolják a madarak megcsonkításának előfordulását és számát, megjegyezve azokat a releváns környezeti és társadalmi-demográfiai tényezőket, amelyek összekapcsolhatók ezzel. Megállapították, hogy az emberi szennyezés minden esetben szerepet játszik ebben.
Azok a galambok, amelyek olyan területeken éltek, ahol a levegő- és zajszennyezés magasabb, általában jobban sérültek, mint a zöldebb területeken élők. A kutatók azonban találtak még egy, meglepő kapcsolatot: a lábcsonkítás általában többször előfordult azokon a területeken, ahol fodrászok dolgoztak.
Másként fogalmazva: az emberi haj szorosabb kapcsolatban áll a galambok lábproblémáival, mint azt valaha gondoltuk volna. Ez pedig összhangban állt a korábbi megfigyelésekkel.
A galambok lábának vagy ujjainak sérüléseit vizsgáló tavalyi tanulmány szisztematikus kapcsolatot talált a hurokként csavarodó emberi hajjal.
Ezt a szakemberek találóan „húrlábnak" nevezték el. A rendkívül erős szilárdságú emberi haj ugyanis egyre szorosabban és szorosabban tekeredik a madarak lábára, ami megakadályozza a vérellátást és szélsőséges esetben csonkításhoz vezethet.
Az urbanizáció világszerte fokozódik, és keveset tudunk még arról, hogyan befolyásolja ez a vadon élő állatok egészségi állapotát a városokban
– tette hozzá Jiguet. – Egyre növekszik a városokban fellelhető állatvilág, ezért a korábbiaknál több erőfeszítésre van szükség mind az emberi jólét, mind az élőlények egészségének védelme érdekében.