Hátborzongató leletek kerültek elő a földkerekség legmélyebb tavából

2019.07.10. 21:44

A Föld legmélyebb tava, a Jenyiszej-folyam vízgyűjtő területén Dél-Szibériában található Bajkál-tó nemcsak földtani és biológiai értelemben számít kuriózumnak. Tavaly októberben fejeződött be az a nagy orosz kutatóexpedíció, amely a rendkívül mély, és 628 kilométer hosszú tó mélyére süllyedt roncsokat igyekezett minél teljesebb körben feltérképezni. Az eredmény több mint döbbenetes: a hagyományos vízi járműveken kívül személyautók tucatjaira, hószánokra, sőt helikopter és egy repülőgép roncsára bukkantak a kutatók a Bajkál-tó jéghideg mélységeiben.

Dzsingisz kán is imádkozott a burjátok szent sziklája előtt

A dél-szibériai Bajkál-tó nemcsak a földkerekség legmélyebb, hanem egyben legidősebb tavának is számít.

A földtani vizsgálatok szerint az a tektonikus eredetű, és a kelet-afrikai árokhoz hasonló szerkezetű nagy hasadékvölgy, amely a Bajkál-tó medrét alkotja, az oligocén időszak végén,

hozzávetőleg mintegy 25-30 millió éve keletkezett.

 

A dél-szibériai Bajkál-tó sok szempontból egyedülálló természeti kuriózumnak számítForrás: Origo

Az Oroszország ázsiai részén fekvő tó környéke napjainkban is szeizmikusan aktív területnek számít. A Bajkál-tó egyik geográfiai érdekessége, hogy 455,5 méterrel a tengerszint felett fekszik,

a hosszú riftesedési folyamat miatt pedig a Föld legmélyebb tavaként tartják számon.

 

A rendkívül mély tó víztömege megegyezik az észak-amerikai Nagy-tavak együttes víztömegével.

A befagyott Bajkál-tó látképe télenForrás: Pinterest

A Bajkál-tavat festői hegylánc övezi, és a tóban összesen 27 sziget található, amelyek közül a legnagyobb Olhon szigete, a maga 72 kilométeres hosszával csaknem olyan hosszú, mint a Balaton.

Az őslakos burjátok időtlen idők óta szent tóként tisztelték ezt a titokzatos víztömeget.

 

A nagy mongol hódító, Dzsingisz kán is megfordult Olhon szigeténForrás: Timetoast

Olhon szigetén található a burját legendárium mitikus Sámán-sziklája, amely előtt a világtörténelem egyik legnagyobb hódítója, Dzsingisz kán is meghajolt és imádkozott.

Óceáni mélységek és különleges élővilág

A 25-79 kilométer széles tó átlagos mélysége 744 méter, az eddig ismert legmélyebb pontja pedig már valódi óceáni mélységeket idéz a maga 1642 méteres mélységével.

Ezzel az értékkel pedig a Bajkál-tó számít a Föld legmélyebb hasadékvölgyének.

A Bajkál-tó mélyvizeinek kutatása mindezért nem is lehetséges hagyományos búvártechnika segítségével.

Technikai búvár a Bajkál-tó mélyén. A tó rendkívüli mélységei miatt csak a partközeli sekélyebb részek kutathatók hagyományos búvártechnikávalForrás: Origo

Az elmúlt másfél évtizedben az Orosz Tudományos Akadémia Shirsov Oceanológiai Intézete két kutatóexpedíciót is szervezett a Bajkál-tó mélységeinek felderítésére, a fedélzetén háromfős személyzettel 6000 méteres mélységig lemerülni képes világhíres Mir-1 és Mir-2 kutató-tengeralattjárók segítségével.

A Shirshov Oceanológiai Intézet Mir-1 mélytengeri kutató tengeralattjárójaForrás: Shirshov Institute of Oceanology

(A Mir mélytengeri merülőeszközök fedélzetéről készítették el James Cameron világhírű filmjéhez a nyitó képsorokat a Titanic roncsáról, de ugyancsak ezeket az eszközöket használták fel a közel 5000 méteres mélységben nyugvó híres második világháborús Bismarck csatahajó roncsáról forgatott dokumentumfilm elkészítéséhez is.)

Az egyik Mir kutató tengeralattjáró a Titanic roncsánálForrás: AFP

A tónak nemcsak a geológiai szerkezete, hanem az élővilága is egészen különlegesnek számít.

Eddig mintegy 1200 állat és több mint 600 növényfajt írtak le a tó vizéből, amelyek között számos endemikus, azaz csak itt előforduló fajt ismer a tudomány, és ezek közül talán a bajkáli fóka (Pusa sibirica) számít  a legismertebbnek.

A bajkáli fóka endemikus fajForrás: Wikimedia Commons

A tónak rendkívül tiszta és oxigénben dús a vize,

ami miatt partközelben a látótávolság elérheti a 40 métert is. Az áramlások gyengék, viszont erős szélben öt méternél magasabbra duzzadhatnak a tó hullámai.

Életveszélyes és kalandor „sport" kezdte szedni áldozatait, a rendszerváltás után

A szovjet időkben a turizmus  gyakorlatilag zéró volt a Bajkál-tónál.

A Szovjetunió 1991-ben történ összeomlása után viszont szabaddá vált az ország területén való utazás, ezért nem véletlen, hogy a különleges természeti értéknek számító Bajkál-tó környékén ettől számítva lendült fel a hazai, illetve a nemzetközi turizmus.

Búvárbázis a Bajkál-tó partján. A Szovjetunió megszűnése után a tó népszerű hazai és nemzetközi turisztikai célpont lettForrás: ANDREY BIZYUKIN/Abizyukin

A tó télen-nyáron népszerű célpontnak számít a különleges természeti értékek, vagy éppen a speciális kalandok iránt érdeklődők számára, hiszen nyáron egyebek mellett búvárkodni lehet a tó kristálytiszta vizében, télen pedig kiadós motoros szántúrákat lehet megtenni a Bajkál-tó befagyott, tükörsima felszínén.

A befagyott Bajkál-tó tükörsima jégpáncélja, légpárnás szánokkalForrás: Origo

A tó januárban teljesen befagy, és általában csak május végére olvad el a felszínt teljesen beborító jégtakaró.

Az 1990-es évektől egy új, és különösen veszélyes „sport" kezdett meghonosodni a Bajkál-tavon,

ugyanis felelőtlen turisták egyre gyakrabban rendeztek gyorsasági versenyeket, illetve gépkocsis túrákat a jégpáncélon, ami nem egyszer tragédiához vezetett.

Túrára készülő dzsipek a Bajkál-tó jegénForrás: Russia Beyond

Az elmúlt két évtizedben többször is előfordult, hogy egyesek úgy vágtak neki a gépkocsis túrának a Bajkál-tó jegén, hogy örökre nyomuk veszett.

Kerékpáros túrázó a Bajkál-tó jegénForrás: Waltraud Schulze

Az életveszélyes kalandra vállalkozók többsége nincs tisztában azzal, hogy hiába van fogcsikorgató hideg, és hiába tűnik biztonságosan vastagnak a jég,

a téli napsütésben a jégpáncél felső rétege olvadni kezd,

ami miatt vékony repedések alakulnak ki a jégtakarón, és amelyek később kisebb rianásokká szélesedhetnek, amit a sofőr nem mindig láthat meg időben a volán mögül.

A nagy hideg ellenére is, a napsütés hatására repedések jelenhetnek meg a jégpáncélonForrás: Origo

Ha pedig az autó repedezett jégfelületre hajt, máris megtörténhet a katasztrófa.

Holttestek is előkerültek a mélybe süllyedt autók roncsaiból

Éppen a sok eltűnés miatt szervezte meg az orosz Belügyminisztérium 2017-ben több szervezet bevonásával azt a nagy keresőexpedíciót, amelynek a mélybe merült roncsok felkutatása volt a legfőbb célja.

A Bajkál-tó repedezett jégpáncéljaForrás: Tour Radar

A Bajkál-tó hatalmas vízfelülete (31 722 km2) és nagy mélysége rendkívül megnehezítette a kutatást, amely a tó teljes területére kiterjedt.

A parti régiót légzőkészülékes illetve technikai búvárok segítségével fésülték át,

a búvárok számára elérhetetlen mélységeket pedig szonárral , illetve robotkamerákkal kutatták.

Egy beszakadt gépkocsi mentése a Bajkál-tó jegénForrás: YouTube

A bő két évig tartó projekt végeredménye még az expedíció szervezőit is meglepte: összesen 92 személygépkocsi, 18 vízi jármű, 6 hószán, kettő motorkerékpár, egy traktor, egy helikopter, és egy repülőgép roncsát találták meg.

Nem mindenki ússza meg szerencsésen az életveszélyes kalandotForrás: Siberian Times

A személygépkocsival felelőtlenül a jégre merészkedők közül nem mindenki tudta időben elhagyni az autóját,

amikor beszakadt alattuk a jégpáncél. Több olyan autóroncsot azonosítottak, amiben a sofőr illetve az egykori utasok földi maradványait is megtalálták.

A maradványok agnoszkálása után a Belügyminisztérium hivatalosan is értesítette a hozzátartozókat, akiknek átadták szeretteik földi maradványait, hogy hosszú évek bizonytalansága után megadhassák nekik a végtisztességet.

Elsüllyedt személygépkocsi a Bajkál-tó mélyénForrás: Siberian Times

Noha a Bajkál-tó jegén való kocsikázás régóta tiltott dolognak számít, a tragikus balesetek és a hatósági tiltás sem tart vissza mindenkit attól, hogy újra meg újra megkísértse a sorsot, amikor elérkezik a Bajkál-tó környékére a szibériai tél.