Száz éve nem látott tömegekben özönlötték el a vándorló bogáncslepkék a libanoni mezőket.
Utoljára 1917-ben jegyeztek fel ilyen méretű vándorlást, és az Afrikából Észak-Európába tartó, több milliónyi bogáncslepke (Vanessa cardui) lenyűgöző látványt nyújt
– mondta Magda Bou Dagher Kharrat, a bejrúti Szent József Egyetem növénygenetikával foglalkozó professzora.
A professzor elmondta, hogy mivel a fekete, fehér és sárgásbarna színű lepkék nem csupán a hegyeken, mezőkön és erdőkön haladnak át, hanem a falvakat és a városokat is érintik,
ezért azok az emberek is megcsodálhatják őket, akik általában távol maradnak a természettől.
Ami idén történt, azt fel kellene jegyezni a történelemkönyvekben
– jegyezte meg Bou Dagher Kharrat.
A vándorló bogáncslepke rokonához, az Atalanta-lepkéhez hasonlóan a vándorlepkékhez tartozik. Dél-Amerika kivételével az egész világon megtalálható, ám csak a Földközi-tenger térségében tud áttelelni, így onnan rajzik minden évben északnak.
Elsősorban a hegyek és dombok meleg lejtőit, a réteket és az erdőszéleket kedveli, de kóborlása során bárhol felbukkanhat.
Libanonban azonban eddig igen ritka vendégnek számított.