Tudja-e, hogy mitől fénylik valami úgy, mint a Salamon töke?

Salamont megátkozza anyja, Anasztázia királyné.Orlai Petrich Soma festménye

Ha valami szépen ragyog, csillog-villog, szokás azt mondani, hogy úgy fénylik, mint a Salamon töke. Ki is ez a Salamon és mitől fénylik az ő töke? Kifényesítettük, utánajártunk.

Akár Shakespeare is drámát írhatott volna ebből

A közismert szólás a középkorból származik, a trónviszályok és háborúk idejéből. Árpád-házi Salamon király - I. András és Anasztázia kijevi hercegnő gyermeke - unokatestvéreivel, Gézával és Lászlóval - I. András testvérének, Bélának fiaival - hadakozott a trónért.

I. András királlyá koronázása a Képes Krónikából Forrás: Wikimedia Commons

A shakespeare-i királydrámákat idéző trónviszály során nem bírtak egymással, hol egyikük, hol másikuk kerekedett felül.

Az 1074-ben lezajlott mogyoródi csata, a Képes Krónikában. Az Árpád-sávos hadilobogó alatt Salamon, a kettős kereszttel ékesített zászló alatt pedig László hadai ütköznek meg egymással Forrás: Wikimedia Commons

Aztán 1074. március 14-én a mogyoródi csatában Géza és László, valamint a segítségükre siető Ottó morva herceg seregeikkel

döntő győzelmet arattak Salamon felett,

magukhoz ragadva a hatalmat. Salamon a vesztes csatából visszavonulva Moson és Pozsony környékén tartotta magát.

Töklámpásokkal világították ki a királyi fogoly börtönét

Hogy rendezzék az anarchikussá váló helyzetet, 1076-ban tárgyalni kezdtek, azonban ez a folyamat Géza halálával megszakadt.

Végül hosszas alkudozás után Salamon királyi ellátásért cserébe, 1081-ben lemondott a trónról.

Salamont megátkozza anyja, Anasztázia királyné.Orlai Petrich Soma festménye Forrás: Wikimedia Commons

Ennek ellenére László 1082-ben összeesküvés vádjával lefogatta, és a visegrádi vártoronyba záratta Salamont. Az ajtókat és ablakokat befalazták, László parancsára pedig éjszakánként az őrök töklámpásokkal világították ki a tornyot, hogy okulásként mindenki messziről lássa, kit is tartanak ott fogva.

Salamon a visegrádi börtönében Wéber László festménye Forrás: Wikimedia Commons

Hát innen, a 11. század végi királyviszályok korából származik az a máig élő mondásunk, hogy úgy fénylik valami, mint a királyi fogoly, Salamon börtönét megvilágító töklámpások.

A visegrádi Salamon-torony 19. század végi metszeten Forrás: Visegrád.hu

Mivel Salamon, a hetedik Árpád-házi királyunk 1053 és 1087 közt élt, a visegrádi vár tornyát pedig a tatárjárás után építették, valószínű, hogy egy ettől feljebb elhelyezkedő egykori római kori toronyban raboskodhatott.

Hosszú az út Visegrádtól Bizáncon át Puláig

László 1083-ban az első magyar szentté avatási processzus idején kénytelen volt szabadon engedni Salamont,

mivel az országban nagy volt a felháborodás, amiért börtönbe vetette testvérét

annak ellenére, hogy ő a megegyezésüket betartva átadta neki a koronát.

Salamon koronával a fején öccsével, Dávid herceggel a Képes Krónikában Forrás: Wikimedia Commons

Salamon a kiszabadulása után a besenyőkhöz fordult segítségért, és velük együtt tört László hatalma ellen megpróbálva visszaszerezni a trónt, azonban a lovagkirály leverte őket.

Szent László a lovagkirály, Salamon unokatestvérének Anjou-kori hermája Forrás: Wikimedia Commons

Ezután Bizánc ellen indítottak rablóhadjáratot, de ott sem jártak sikerrel.

A bizánciakkal vívott csatában eltűnt és halottnak vélt bukott király azonban nem sokkal a vesztes csata után a Horvát Királyság területén, az Isztriai-félszigeten fekvő Pólában (ma Pula) bukkant fel.

Szentéletű remeteként végezte az egykori koronás pártütő

A bizánciakkal vívott csata után Salamon teljesen megváltozott és nem királyi vérként, hanem remeteként élt szegénységben, vezekelve, imádsággal töltve az idejét. Ott is halt meg, isztriai remetesége színhelyén, a mai horvátországi Pulában.

Salamon fametszetes portréja a Thúróczi-krónika 1488-as kiadásában Forrás: Wikimedia Commons

A jámbor remetét a környékbeliek már életében valóságos szentként tisztelték,

a halála után boldoggá avatott Salamon földi maradványait pedig a pulai Mária Mennybemenetele katedrális főoltára alatt földelték el. Évszázadok óta mind a mai napig itt nyugszanak hányatott sorsú királyunk csontjai, más szentéletű keresztények földi maradványaival együtt.

A 10. században egy római templomból átépített pulai Mária Mennybemenetele székesegyház Forrás: Műemlék.hu

Az Adriai-tenger partján fekvő népszerű horvát turistaparadicsomban, a nagy múltú Pulában minden év szeptember 28-án emlékeznek meg boldog Salamonról, az egykori Árpád-házi magyar királyról és szentéletű remetéről.