Egész Európát lázba hozta, végül meggyilkolták a titokzatos fiút

Kaspar Hauser egy korabeli rajzon

A semmiből jött, és a tizenkilencedik század egyik legnagyobb titkát hozta magával. Kaspar Hauser tragikus története Európa-szerte óriási feltűnést keltett: egyesek egyenesen Napóleon eltitkolt gyermekét vélik felfedezni személyében.

Keresik az igazságot Kaspar gyökereiről

A fiú gyökereivel kapcsolatos első ötlet 1829-ből származik, amely szerint ő maga volt Baden fejedelme, aki 1812. szeptember 29-én született, ám a hivatalos beszámolók szerint október 16-án meghalt.

Egyesek úgy vélték, hogy Kaspar lehetett a Baden-ház eltitkolt örököse.

Ha ez igaz lenne, akkor a fiú apja, Károly, Baden nagyhercege és anyja, Stéphanie de Beauharnais (Stefánia bádeni nagyhercegné) lenne.

Stefánia bádeni nagyhercegné Forrás: Wikimedia Commons

Az elmélet szerint az uralkodó herceg fia a trónra törő nagybácsi útjában állt, akinek helyére ezért születésekor egy beteges csecsemőt csempésztek. Az „álherceg" hamarosan meghalt, míg az igazit elrejtették a világ elől.

1876-ban Otto Mittelstädt azonban hivatalos iratok alapján mutatta be a bizonyítékait az elmélettel szemben. Elárulta a részleteket a herceg sürgős megkeresztelésével, boncolásával és temetésével kapcsolatban. Később, 1951-ben nyilvánosságra kerültek a nagyherceg anyjának levelei, amelyek mély részletességgel írtak a gyermek születéséről, betegségéről és haláláról.

Csaló, híresség vagy magyar leszármazott?

A második népszerű teória szerint az árva fiú csak egy csaló volt, aki így menekült el a szegényes körülmények elől, ahová soha nem akart visszatérni. Bár ez az elmélet jóval észszerűbbnek tűnt, mégsem lett annyira népszerű, mint a királyi családhoz kapcsolódó történet. Néhány találgatás egészen Napóleon elveszett gyermekének titulálta Kaspart, mások Mária Terézia dédunokáját látták meg benne. Arról is hallani, hogy a fiút védelmezője, Lord Stanhope Magyarországra hozatta annak reményében, hogy fény derüljön származásának rejtélyére. Pozsonynál tovább azonban nem jutottak.

A tudomány szeretné megoldani a rejtélyt

Kaspar Hauser ügyét az újabb és újabb technikák megjelenésével elkezdték újra kutatni.

Az árva fiú története iránti érdeklődés 1996 novemberében izzott fel újra, amikor a német Spiegel magazin egy hosszú írással próbálta meg lezárni a több mint egy évszázada zajló vitát, vagyis, hogy „ki volt Kaspar Hauser".

A cikk a legújabb tudományos vívmányra, a génvizsgálatra hivatkozva állította: „a Kaspar Hauser véréből vett minták megfellebbezhetetlenül igazolták, hogy az ifjú nem állt rokonságban a badeni uralkodóházzal." Az elemzést egy birminghami laboratóriumaiban végezték el, majd megerősítették a Müncheni Egyetem Jogi-Orvostudományi Intézetében.

Egymásnak ellentmondó eredmények születtek

Két év múlva újabb cikk látott napvilágot Németországban. Ez a tanulmány azt állította, hogy Kaspar Hauser minden kétséget kizáróan a Zahring-dinasztia trónörököse volt. A cikk szerzői azonban több módszertani hibát is elkövettek, így állításuk nem tekinthető megalapozottnak.

A DNS-elemzés sem hozott megnyugtató eredményt Forrás: Wallpapers

Ám a rejtélyes történet itt nem ér véget: 2002-ben a Münster Egyetem Törvényszéki Orvostudományi Intézete elemezte a Kaspar Hauserhez tartozó haj- és testsejteket. A hat különböző DNS-mintát összehasonlították Astrid von Medinger DNS-ével, aki Stéphanie de Beauharnais (Kaspar feltételezett anyjának) leszármazottja.

Bár az elemzett szekvenciák nem egyeztek meg egymással, de a megfigyelt eltérések nem voltak olyan nagyok, hogy kizárta volna a rokonságot. Ráadásul az eltéréseket mutációk is okozhatták.

A rejtélyt további DNS-vizsgálatok talán tisztázhatták volna, de a Baden család nem engedélyezte Stéphanie de Beauharnais vagy a gyermeke maradványainak vizsgálatát, így Kaspar Hauser titka és a családdal való esetleges rokoni kapcsolata továbbra is felderítetlen.