Kétfejű patkányokkal készülnek az évszázad horrorműtétjére

Egy olasz idegsebész, Sergio Canavero azt tervezi, hogy 2017 decemberében elvégzi a világ első fejátültetését emberen. Az enyhén szólva is ellentmondásosnak tűnő terv kivitelezéséhez persze előkészületek szükségesek. Kínában kutatók egy csoportja ezért kisebb termetű kísérleti patkányok fejét „varrta rá" nagyobbakéra. Az így létrehozott kétfejű lények átlagosan 36 óráig maradtak életben, köszönhetően egy most először alkalmazott technikának.

A kínai Harbini Orvostudományi Egyetem kutatói – Sergio Canavero részvételével – korábbi fejátültetős kísérletek tapasztalataira alapozva készítették el új tanulmányukat, amely a CNS Neuroscience & Therapeutics című szakfolyóiratban látott napvilágot – írja a Daily Mail weboldala a Business Insider cikkére hivatkozva.

Az újonnan végzett eljárások során az elsődleges szempont az volt, hogy megakadályozzák az agyszövet károsodását a műtét alatt, illetve az immunkilökődést. Korábban a kutatók kutyákon és majmokon hajtottak végre fejátültetést, e procedúrák során azt tesztelték, hogyan őrizhető meg az idegsejtek épsége, ha az agy vérutánpótlását elvágják, írta a szaklap. Ezekben a kísérletekben azonban az alanyok hosszú távú túlélése nem volt szempont.

Sergio Canavero a TEDx Limassol 2014-es előadássorozatán Forrás: TEDx Limassol/YouTube

Így zajlott a bizarr műtét

Az egyes operációk során a kutatók három rágcsálót használtak fel: egy kisebb patkány töltötte be a donor szerepét, vagyis az ő fejét ültették át egy másik, nagyobb példányra. Ez utóbbi a recipiens (fogadó). Egy harmadik – szintén termetesebb patkány – biztosította a műtét közben a vérutánpótlást, vagyis véradóként funkcionált. Hogy a véráramlást biztosítsák a donoragy felé, a kisebb patkány vérereit egy perisztaltikus pumpán áthaladó szilíciumcső segítségével összekötötték a véradóéval. A pumpa a vér keringését tette lehetővé.

Miután a kisebb patkány fejét a második rágcsáló testére ültették, a kutatók vaszkuláris graftok (a graft átültetett szövet vagy szerv, amelyet egy donor ad a recipiensnek) felhasználásával összekötötték a donor mellkasi aortáját és felső fővisszerét (amely a felső végtag, fej és a nyak vénás vérét gyűjti össze) a recipiens nyaki ütőerével és extracorporalis (azaz a testen kívüli) ereivel. A kutatócsoport szerint az eljárás során nem keletkezett vérhiány miatti károsodás az agyszövetben.

A módszerrel összesen 14 kétfejű patkányt hoztak létre. A műtét után a donorfejek képesek voltak fájdalmat érezni és szemeikkel pislogni. A Business Insider írása szerint a Frankenstein-szerű kreatúrák átlagosan 36 óráig maradtak életben.

Ennek ellenére a tanulmány szerzői úgy gondolják, technikájukkal a páciens életben tartása hosszabb távon is biztosítható.

Forrás: CNS

Horrorisztikus műtét, de akadt jelentkező

Canavero 2015-ben jelentette be a „bomba hírt", miszerint két éven belül sor kerülhet az első emberi fejátültetésre. Az operáció mind szakmai, mind etikai szempontból rendkívül vitatott, és inkább egy horrorfilm sztorijára emlékeztet, mint tudományos lehetőségre.

Ennek ellenére akadt jelentkező: egy fiatal orosz férfi, Valerij Szpiridonov önként vállalta, hogy aláveti magát a szokatlan operációnak. A fiatalember Werdnig–Hoffmann-kórban szenved. Ez tulajdonképpen a gerincvelői izomsorvadás legsúlyosabb, 1. típusa, ami rendszerint születés után néhány nappal jelentkezik, a páciensek kis híján száz százaléka pedig pár éves korában meghal. Bár a számítógépes szakember orosz férfi 30 éves korával a ritka kivételek közé tartozik, nem szeretne tovább mozgásképtelen testben élni.

Az orosz Valerij Szpiridonov lesz az első fejátültetés alanya Forrás: RIA Novosti/Kirill Kallinikov

Canavero úgy véli, hogy a fejátültetéshez nélkülözhetetlen technikai akadályok mára lényegében elhárultak. Az idegsebész a Surgical Neurology International című folyóirat 2015-ös cikkében foglalta össze a fejátültetéshez szükséges módszertani kellékeket. Eszerint az eljárás fontos összetevője mind a testrecipiensnek tekintett fej, mind a donortest hűtése, miáltal mindkettőben megnyújtható az oxigénhiányos szövetkárosodás nélkül átvészelt idő.

A legérzékenyebb lépés a gerincvelők átvágása; ez előtt mindkét nyakat kipreparálják, és az ereket csövekkel kötik össze.

(A tervről részletesebben korábbi cikkünkben olvashat.)

Virtuális valósággal szoktatnák a pácienst az új testhez

Az elképzelést rendkívül sok bizonytalanság lengi körül. Ilyen például, hogy képesek lesznek-e az orvosok összekötni a gerincvelőt, vagy hogy a fej kilöki-e az új testet, az etikai problémákról pedig még nem is beszéltünk. Mindezek ellenére Szpiridonov tökéletesen tisztában van a kockázatokkal, és eltökélte, hogy végigcsinálja az eljárást.

Ami Canaverót illeti, annyira biztos a dolgában, hogy már a virtuális valóság segítségével szoktatná páciensét az új testhez. A rendszert egy chicagói cég, az Inventum Bioengineering Technologies fejlesztette ki. A speciális terápiát Szpiridonov néhány hónappal az operáció előtt vehetné igénybe.