Hallja a mozgó Gif hangját? Akkor átveri az agya

ugráló villanyoszlop

A Gifek rövid, néma animációk. A videókkal ellentétben nem hordoznak hangfájlt magukban. Ennek ellenére bizonyos Gifek megnézésekor az emberek több, mint 70 százaléka hall bizonyos hangokat. Mi lehet ennek az oka?

Mi lehet ennek az oka?

Már régebben tudjuk, hogy a hangérzékelést általában befolyásolja a vizuális információ, ami nemcsak a néma Gifekre korlátozódik. Az úgynevezett McGurk-hatás azt mutatja be, hogyan lehet becsapni az agyat és másképp hallani ugyanazokat a dolgokat eltérő vizuális információkkal.

A videóban például nem tudjuk elkülöníteni, hogy a férfi „ba"-t vagy „fa"-t mond pusztán az egyidejűleg érkező eltérő látási információ (szájmozgás) miatt. A látás felülírja, mit hallunk.

De vajon lehetséges-e, hogy pusztán a látási inger képes kiváltani, hogy hangokat halljunk? A válasz röviden: igen.

Egy korábbi tanulmányban azt tapasztalták, hogy a résztvevők 22 százaléka „hallott" halk hangot, amikor fényvillanást mutattak nekik, holott semmilyen hang nem kísérte az eseményt.

Azt is tudjuk, hogy egyes emberek (nagyjából a népesség 5 százaléka) szinesztéziás. A szinesztézia az a jelenség, amikor az egyik ingert (pl. hangot) nem a fül, hanem egy másik érzékszerv (pl. az ízlelőbimbó) érzékeli automatikusan és akaratlanul.

I started out with thudding, but now alternate with a comical “sproing”. pic.twitter.com/Hjr23NZdO6

— Kevin Boyd (@Beryllium9) 2017. december 3.

Ugyanez a tanulmány mutatta ki, hogy 5 százaléknál sokkal több ember „hallja a mozgást" – azaz vizuális inger hatására hangot hall. Ez a hatás nem korlátozódik a szinesztéziásokra.

Tehát, ha egyszerű fényfelvillanással ki lehet váltani hallási választ, nem lehet csodálkozni, hogy az ugráló villanyoszlopokról készült Gif különösen alkalmas ilyen érzékcsalódás megvalósítására.