Önfenntartó űrállomásra tervezett technológiákat tesztelnek Kínában

A lakók a Lunar Palace-1 növényházában

Egy önfenntartó űrállomás működéséhez szükséges technológiák tesztelését kezdték meg a hét végén Pekingben: egyetemi hallgatók két lezárt bunkerben próbálják megtapasztalni, hogy milyen lehet űrkabinban élni egy másik bolygón, újrahasznosítva mindent a növényi hulladékoktól kezdve a vizeletig.

A pekingi Pejhang Egyetem négy hallgatója helyi idő szerint vasárnap költözött be a kínai főváros peremén lévő Lunar Palace-1 nevű létesítményben kialakított űrkabin-szimulátorokba, hogy 200 napon át önfenntartó módon éljen odabent.

Hszi Csin-ping kínai elnök tervei közé tartozik, hogy Kína az űrkutatás globális nagyhatalma legyen. A kelet-ázsiai ország 2018-ban akar szondát küldeni a Hold túlsó oldalára és 2036-ra már asztronautákat is küldene az égitestre.

A Lunar Palace 365 projekttel olyan önfenntartó ökoszisztémát akarnak megalkotni, amely lehetővé tenné, hogy az űrhajósok hosszú ideig a Holdon maradhassanak.

A Lunar Palace-1 felépítési vázlata Forrás: Kong Xiangming/Asianewsphoto.com

Liu Hung, a projekt főmérnöke szerint az emberi létfenntartáshoz szükséges összes tényezőt számításba vették a program és a szimulátorok kialakításakor.

"Úgy terveztük meg, hogy az oxigén, amelyet a kabinokban lévő növények termelnek, pontosan elég legyen az emberek, az állatok és az emberi ürülék lebontását végző organizmusok számára" - magyarázta a szakember.

A lakók a Lunar Palace-1 növényházában Forrás: AFP/Str

Liu szerint a fizikai szükségletek kielégítése ugyanakkor csak az egyik része a programnak, a hosszú távú bezártság mentális hatásainak vizsgálata ugyanolyan fontos része a tesztnek.

"A résztvevők egy kicsit depresszióssá válhatnak. Ha az ember hosszú időt tölt ilyen környezetben, az okozhat lelki problémákat, ezért részletes napirendet dolgoztunk ki nekik, hogy ezzel is segítsük őket jó közérzetük megőrzésében" - fejtette ki a kutató.

A Lunar Palace-1 életét figyelő ellenörzőterem Forrás: XINHUA/Xinhua News Agency/Ju Huanzong

A 200 nap alatt azt is vizsgálni fogják, hogy miként reagálnak a résztvevők a napfény hiányára.