Tudja-e, miért a nyuszi tojja a húsvéti tojásokat?

A húsvéthoz számos jól ismert szokás kapcsolódik, így többek között a locsolkodás és a tojásfestés is, csakúgy, mint a húsvéti nyúl hagyománya. E szokások részben a keresztény, részben pedig ősi pogány szokásokhoz kapcsolódnak.

A húsvét a zsidó-keresztény hagyományban

Húsvét, Jézus feltámadásának ünnepe a keresztény egyház legfontosabb eseménye, az „ünnepek ünnepe” (solemnitas solemnitatum). A 325-ös niceai zsinat döntése szerint időpontja a tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő első holdtölte utáni első vasárnap. Az egyház valamennyi mozgó ünnepe ehhez igazodik. A zsinatot a római császár Nagy Konstantin hívta össze, hogy bevezessen néhány naptári szabályt.

Jézust a zsidó húsvét – pészah – előtt ítélte halálra Poncius Pilátus.

Krisztus éppen a széder esti vacsorát ülte az Olajfák hegyén tanítványaival, amikor a római katonák elhurcolták.

Leonardo da Vinci Utolsó vacsora című képe – az esemény a szinoptikus evangelisták szerint pészah előestéjén volt Forrás: Wikimedia Commons

A zsidók a pészahkor az Egyiptomból való kivonulást, megszabadulást ünneplik, amikor a fáraó az egyiptomi tíz csapás után elengedte őket, valamint azt, hogy a tizedik csapás, az elsőszülöttek halála a zsidókat nem érintette, mert megjelölték a házukat bárányvérrel, így a Halál Angyala tudta, hogy e házakat el kell kerülnie.

Miért pont a nyúl és a tojás?

A húsvét szó jelentése, hogy a 40 napos böjt leteltével – amely hamvazószerdától nagyszombatig tart – húst vételezhetnek magukhoz a hívek, vagyis letelt a böjt. A húsvéthoz számos népszokás kapcsolódik, legelterjedtebb a tojást tojó húsvéti nyuszi. De hogy miért pont a nyúl és miért a tojás, erre többféle magyarázat is létezik.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

A tavaszt minden kultúrában megünnepelték. Lévén a nyúl szapora állat, több ezer éve a születés és új élet kezdetének jelképe, szintúgy a tojás. A húsvéti nyúl és a tojás díszítése eredetileg nem keresztény szokás volt, a pogány hagyományok idővel összeolvadtak a keresztény kultusszal, mint több más esetben is. Az egyház igyekezett kereszténnyé tenni a pogány szokásokat, ünnepeket.

A 12. század óta a tojás szentelmény.

A díszített húsvéti tojás Kelet-Európára jellemző, Közép- és Nyugat-Európában egy színűre festik, egy-egy helyen szokás csak díszíteni.

A húsvéti nyúl világhódító útjára indul

A húsvéti nyúl eredete igencsak homályos, Németországból ered, az 1500-as évekből több feljegyzés is található róla. Az egyik, hogy egy szegény asszony nem tudta megajándékozni gyermekeit húsvétkor, ezért befestett néhány tojást, és elrejtette egy fészekben. Másnap,

amikor a gyerekek keresték a tojásokat, egy nyúl szökkent ki a fészekből, és elugrált.

Az 1700-as években a német bevándorlók révén a húsvéti nyuszi elterjedt az Amerikai Egyesült Államokban is.

A tavaszi napéjegyenlőséget szinte minden kultúrában megünnepelték, tavaszi, nyári, őszi, téli napéjegyenlőséget különleges napnak tartották. Nagyon valószínű, hogy pogány tradíciókban gyökeredzik, és bár sok történész tagadja, a bizonyítékok arra utalnak, hogy a keresztények magukévá tették más vallások tradícióit, hogy saját vallásukat elfogadtassák. Sok mai keresztény szokás már az ősi világok kultúráiból származik. Például néhány helyen a hagyományos húsvéti lakoma a bárány, amely a zsidó pészah ünnepkor került az asztalra.

Eostre, a titokzatos nyúlfejű germán isten

Vannak tudósok, akik úgy vélik, hogy a húsvéti nyúl még a Krisztus előtti pogány hagyományokra vezethető vissza. Elterjedt az a magyarázat, miszerint Eostre (Ostara) germán istennő, a tavasz és termékenység nyúlfejű úrnője a húsvéti nyuszi pogány őse. Egyik történet szerint Eostre kedvenc madarát nyúllá változtatta, ezzel szórakoztatva a gyerekeket, és az átváltozott madár hamarosan színes tojásokat tojt, melyeket az istennő a gyerekeknek adott.

Forrás: MTI/EPA/Patrick Pleul

Valójában semmilyen bizonyíték sincs, hogy Eostre létezett volna, és

az ajándékozó nyúl is csak a 16. századtól jelent meg.

Eostre istennő a 19. században bukkant fel, akkor kötötték össze a húsvéti nyúllal. Bár Bede Venerabilis (Szent Bede) középkori northumbriai szerzetes, történetíró művében egy röpke megjegyzés erejéig megemlíti, hogy feltehetőleg e pogány istennőtől eredeztethető a húsvéti nyúl, de nem kizárt, hogy csak utólag illesztették bele a könyvébe.

Szerzetesek böjti eledele volt

Van egy olyan elmélet is, hogy egy modern kori pogány mozgalom kitalálta ezt a nem létező gyökeret, és ezzel próbálják igazolni azt, hogy a keresztények kisajátították a hagyományukat. Ami esetleg még a kereszténység és a nyuszi kapcsolata mellett szólhat, hogy

a nyúl a bizánci állatszimbolikában Krisztus jelképének számított.

Krisztus legismertebb állati jelképe a bárány, az Agnus Dei. Keresztelő Szent János nevezi így Jézust utalva arra, hogy mint előképe, a húsvéti bárány, Krisztus is vérével fogja megmenteni azokat, akik hisznek benne. De Krisztusnak a hal is jelképe, mert a Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó szavak görög kezdőbetűi a hal szót adják ki. Forrás: Origo

A nyúl amúgy a szerzetesek böjti eledele volt. Bár eredete nem teljesen tisztázott, tény, hogy a 17. századra a húsvéti nyuszi és a tojás meggyökeresedett a német húsvéti tradícióban, és ezt a tradíciót a német telepesek magukkal vitték Amerikába a 18. században. A gyerekek fészket készítettek a nyuszinak a kertben, hogy abba helyezze a tojásait.

Húsvéti tojás, az újjászületés szimbóluma

A tojás évezredek óta az élet, az újjászületés, a világegyetem archaikus jelképe, és a múltban úgy tartották, varázserővel rendelkezik. A korai keresztényeknél

a tojás szimbolizálja Jézus feltámadását és az ember újjászületését:

ahogy a tojásból új élet kél, ahogy kibújik belőle a kiscsirke, úgy támad fel sírjából Krisztus is. A tojáshéj jelképezi az Ószövetséget, belseje az Újszövetséget, piros színe Krisztus vérét, belső festetlen része Krisztus verejtékét.

Miért festjük pirosra a húsvéti tojásokat?

A tojásfestés eredetével kapcsolatosan több mondát is ismerünk:

Egy régi magyar, Gyula környékéről származó monda szerint egy asszony éppen a színben szedte a tojásokat, mikor meghallotta a hírt: Krisztus feltámadott. Sietett elmesélni a szomszédoknak, de azok nem hitték, azt mondták neki: úgy igaz, hogy Krisztus feltámadt, ahogy piros a tojás a kötődben. Ekkor minden tojás hirtelen megpirosodott.

• A körmendiek hite szerint amikor megfeszítették Jézust, odament egy asszony, kosarában tojásokkal. Letette a kosarát és imádkozott. Egyszer csak egy csepp vér csöppent az egyik tojásra bepirosítva azt.
• Egy lengyel legenda szerint Mária zokogva tojást adott a keresztre feszített Jézust őrző katonáknak, és a tojásokra hullt könnycseppek ragyogó színű pöttyökké váltak.
• Egy másik lengyel legenda, hogy Mária Magdaléna ment őrizni Jézus sírját, és egy kosár tojást vitt éteknek. Amikor levette a kendőt a kosárról, azok gyönyörű szivárványszínben tündököltek.

Maga a tojásdíszítés az ősi kultúrákban is gyakorlat volt már több ezer évvel ezelőtt, amit régészeti leletek igazolnak: az ókori egyiptomiak, görögök, rómaiak, perzsák, és a korai keresztények is díszítettek tojásokat, ők pirosra festették Krisztus vérének szimbólumaként. A húsvéti tojásfestésről első írásos emlék Srassbourgból származik, 1615-ből.

Fotó: Szabó Gábor - Origo

A tojás és a keresztség

Régen csak a keresztszülők adtak húsvétkor tojást keresztgyermekeiknek, ezzel emlékeztetve őket a keresztség szentségével a nevükben vállalt kötelességekre és a megváltás örömére. Az ősegyházban nagyszombat éjszakáján keresztelték meg a katekumenokat. Ők azok az emberek, akik nem részesültek a keresztség szentségében, vagy olyan pogányok, zsidók voltak, akik a keresztény hitre kívántak áttérni. A már megkereszteltek pedig ezen az éjszakán megújíthatták fogadalmukat.

Később ez a szokás elmúlt, de a tojásajándékozás fennmaradt, és már nem csak a keresztszülők adhattak tojást a keresztgyermekeiknek. XII. Pius pápa hozta vissza e szokást 1955-ben egy liturgikus rendelkezésében. A locsolkodó fiúknak is piros vagy hímes tojást adnak a leányok.

A locsolkodással arra emlékezünk, hogy a Jézus feltámadását hírül vivő asszonyokat a katonák és a zsidók lelocsolták, hogy elhallgassanak.

A víz ezenkívül a keresztségre is utal. A cukor- és csokoládétojások ajándékozása az 1800-as években Németországban kezdődött el.

A világ legdrágább húsvéti tojásai

Egy reneszánsz stílusú Fabergé tojás Forrás: Origo

A leghíresebb ékszer húsvéti tojásokat Peter Carl Fabergé aranyműves készítette a 19. században, Szentpéterváron. Először III. Sándor orosz cár ajándékozott Fabergé-tojásokat feleségének, Marina Fjodorovnának, 1886-ban.

Az első Fabergé-tojás platinából készült,

benne kis aranytojással, abban pedig aranycsirkével és a birodalmi korona kis másolatával. Az orosz udvarban szokássá vált Fabergé-tojást ajándékozni húsvétra, és minden évben nagy érdeklődéssel várták, milyen lesz az újabb Fabergé-tojás.