A hamburgi DESY intézet PETRA III berendezését felhasználva a kutatóknak sikerült fényt deríteni egy több évtizedes rejtélyre.
A Geert Van der Snickt (Antwerpeni Egyetem) által vezetett kutatócsoport itt vizsgálta meg röntgensugárral a norvég festő, Edvard Munch híres „A sikoly" című képén látható rejtélyes foltot. A népszerű feltételezéssel ellentétben a foltot nem madárürülék és nem is egyszerű fehér festék hagyta.
A röntgensugaras elemzés azt mutatta, hogy a foltokat viasz alkotja, amely valószínűleg Munch műtermében cseppenhetett a képre egy gyertyából,
írja a phys.org tudományos ismeretterjesztő portál.
Ismert, hogy Munch több nagy vázlatát a szabadban festette meg, és szerette kitenni festményeit a természet erőinek. Előfordult, hogy a képeit egy egyszerű fabódéban tárolta egy ideig a legnagyobb hófúvásban.
A képnek ez a változata közvetlenül a festő műterméből került a norvég Nemzeti Múzeum gyűjteményébe, és akkor már rajta volt a nevezetes folt. Ez vezetett ahhoz az elképzeléshez, hogy Munch valószínűleg kint hagyta művét, és egy arra repülő madár is kivette a részét az alkotásból.
A sikoly az európai művészeti kánon része lett.
„A tizenkilencedik század utolsó éveiben Edvard Munch négy változatot készített a Sikolyból, amelyet ma az expresszionizmus későbbi kialakulásának szerves részeként tartanak nyilván" – magyarázta Nils Ohlsen, az oslói Nemzeti Múzeum régi mesterek és modern művészet részlegének igazgatója.
Noha az egyik változatot 2012-ben elképesztő összegért, 119 millió dollárért adták el, a legnagyobb becsben tartott verzió kétségtelenül a norvég Nemzeti Múzeumban őrzött változat. Ez a mű nemcsak abban különbözik a többitől, hogy ezt tekintik a legkorábbi változatnak, hanem a felületén lévő enigmatikus fehér fröccsenésekben is.