Hátborzongató hangok a Jupiterről

Jupiter és a Juno-űrszonda, Juno and Jupiter's aurorae,
Juno and Jupiter's aurorae. Ilustration of NASA's Juno spacecraft over Jupiter's pole, studying the planet's aurorae. Juno was launched in 2011 on a five-year flight to Jupiter. Unlike previous Jupiter missions, it uses solar panels. Previous Jupiter missions were powered by generators fuelled by radioactive decay of nuclear isotopes. After arriving in July 2016, Juno will orbit Jupiter 32 times over the next year, gathering information about the planet's atmosphere, magnetic field and gravitational field. Jupiter, with a diameter of 142, 984 kilometres, is the largest of the planets.
Vágólapra másolva!
Kísérteties hangokat rögzített a Jupiter körül keringő Juno űrszonda műszere.
Vágólapra másolva!

Természetesen nem kell semmilyen megmagyarázhatatlan, paranormális eseményre gondolni. Pusztán annyi történt, hogy a Juno szondára szerelt, az Iowai Egyetem (UI) munkatársai által kifejlesztett kutató műszer a Jupiter északi és déli fénye által kibocsátott rádióhullámokat rögzítette több mint 4000 kilométeres magasságból. Ezeket a jeleket azután az egyetem munkatársai hallható hanggá alakították, az eredmény pedig az alábbi videóban hallgatható meg.

E rádióhullám-kibocsátásokat még az 1950-es években fedezték fel a tudósok, de ilyen közelről még sosem vizsgálta a jelenséget a NASA.

– írta Bill Kurth, az UI kutatója a Science Daily tudományos portálon megjelent sajtóközleményben. „Az általunk detektált jeleket azok az energikus részecskék bocsájtják ki, amelyek a hatalmas sarki fények létrejöttében játszanak főszerepet. Az így kibocsátott szignálok a legerősebbek a Naprendszerben. Most azt próbáljuk majd kitalálni, hogy a kibocsátásért felelős elektronok pontosan honnan érkeznek” – tette hozzá a kutató.

Akár egy hangszer

A sarki fény a légkörbe behatoló töltött részecskék – elsősorban protonok és elektronok – által keltett időleges fényjelenség.

A részecskék felgyorsulnak, és a Jupiter mágneses mezőjének vonalai körül spirálisan kezdenek haladni, a déli vagy az északi pólus felé, ahol az atmoszférába csapódva előidézik a fényjelenséget. A tudósok most azt szeretnék megérteni, hogy az említett részecskék gyorsulása pontosan miként megy végbe. Ehhez a Jupiter körül keringő Juno a Waves nevű műszerrel mintavételezi a plazmahullámokat a mágneses mező vonalainak különböző részein.

Infravörös kép a Jupiter déli fényeiről Forrás: NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS

Kurth a plazmát egy húros hangszerhez hasonlítja. „Ha megpendíted a hegedű húrját, a húr rezegni kezd. A rezgő húr olyan, mint a plazma, amelyben tulajdonképpen a töltött részecskék azok, amik mozognak” – magyarázta Kurth.

A mozgó részecskék keltette rádiózajt persze az emberi fül nem képes meghallani, ezért kellett több kutató műszer segítségével a szakértőknek hanggá alakítaniuk a jeleket.

A munkát az UI mérnökei végezték el.

November 2-án érkeznek meg a legújabb adatok

A NASA űrszondájára szerelt kamerák már készítettek nagy felbontású képeket a Jupiter atmoszférájáról és sarki fényeiről. A Juno augusztus 27-én közelítette meg leginkább a gázóriást, ezt követően már csak távolabbról fogja szemlélni a Naprendszer legnagyobb planétáját. Összesen 35 közelrepülés van még tervbe véve, ezt követően 2018 februárjában a szonda befejezi küldetését, és a bolygó légkörébe csapódva megsemmisül.

Forrás: Science Photo Library/MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Mark Garlick/Science Photo Libra

Az UI kutatói most a Waves műszer következő adataira várnak, amelyek várhatóan november 2-án érkeznek meg a Földre.