A sikeresek agya másképp működik

A konnektómák azt mutatják, hogy milyen erős kapcsolatok mutatkoznak az agy különböző neuronjai között

Másképp működik azoknak az agya, akik szociális és fizikai szempontból sikeresnek minősülnek: az, akinek jobb a memóriája, jobb a kondija és sokkal eredményesebb a munkájában, agyának különböző részei között szorosabb a kapcsolat, mint a kevésbé rátermett társaik esetében.

Most már bizonyítékunk is van arra, hogy a sikeresnek bizonyuló emberek agya másképp működik, mint azoké, akik alulteljesítenek az életben. A felülteljesítők agyában ugyanis sokkal szorosabban dolgoznak együtt bizonyos részek, mint kevésbé rátermett társaikéban, derítették ki az Oxfordi Egyetem kutatói.

A konnektómák azt mutatják, hogy milyen erős kapcsolatok mutatkoznak az agy különböző neuronjai között Forrás: HCP

Kiütköznek a pozitív tulajdonságok

A Nature Neuroscience tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint azoknak, akik több pozitív tulajdonsággal rendelkeznek mint az átlag (jobb a memóriájuk, nagyobb a szókincsük, átlagosan magasabb a jövedelmük és hosszabb tanulmányokat folytattak),

agyuk egyes részei szorosabb összeköttetésben dolgoznak,

mint azoknak, akik gyakrabban keverednek rendőrségi balhéba, kevesebbet alszanak, hajlamosak megszegni a szabályokat és jellemzően kevesebbet keresnek.

Az Emberi Konnektóma Projekt

A kutatáshoz a 2010-es Emberi Konnektóma Projekt (Human Connectome Project, HCP) agyfeltérképező tanulmány adatait használták – így 461 ember agyának részleteihez és pontosabb működési mechanizmusához jutottak hozzá. Ez a tanulmány azért készült, hogy megfigyelhessék az agyat nyugalmi állapotban, amikor különböző részeit összeköttetésben tartja egymással arra az esetre, ha hirtelen valamilyen feladatot kellene végrehajtania – így gyorsabban tud reagálni a hirtelen helyzetekre.

A konnektómákat 280 változóval vizsgálták, amelyek a társadalmi-gazdasági helyzettől egészen a személyiségjegyekig terjedtek Forrás: AFP

280 különböző változót vizsgáltak

A HCP-t 1200 emberrel végezték el, mégis egyelőre 461 személyről van adatunk – ez azonban bőven elég ahhoz, hogy következtetéseket vonhassanak le belőle a kutatók. Az alanyok mind 22 és 35 év közöttiek voltak, a szóban forgó kutatást vezető Stephen Smith, az Oxfordi Egyetem Funkcionális MRI Központjának tudósa pedig az összeköttetések vizsgálata után 280 pontos viselkedési és demográfiai mutatóval elemezte tovább a résztvevőket.

Ezek között változóként szerepelt például az alanyok életkora, személyiségi jellemzői, droghasználata, társadalmi-gazdasági státusza, és végeztettek velük különböző intelligencia-teszteket is.

Kommunikálnak a neutronok

„A feltérképező adatok minősége páratlan” – írta Smith egy sajtóközleményben. – „Nem csak az alanyok magas száma miatt, hanem az MRI adatok felbontása is a korábban rendelkezésre állókhoz képest lenyűgöző.”

Smith és kollégái személyre szabott „konnektómákat” állapítottak meg

– ezek az agy 200 különböző régiójának összeköttetését mutatják nyugalmi állapotban, és demonstrálják, milyen hatékonyan kommunikálnak a neutronok ott, ahol a kötelék a legerősebb. Ezt az MRI képeken felvillanó idegaktivitásból tudják megállapítani.

Átlagos népességi térkép az agyról

A konnektómákat aztán bonyolult matematikai és számítógépes modellek segítségével összehasonlították a különböző személyek viselkedési és demográfiai mutatóival.

Smith és kollégái személyre szabott „konnektómákat" állapítottak meg – ezek az agy 200 különböző régiójának összeköttetését mutatják nyugalmi állapotban, és demonstrálják, milyen hatékonyan kommunikálnak a neutronok ott, ahol a kötelék a legerősebb Forrás: AFP

Gondoljanak rá úgy, mint egy átlagos népességet jelölő térképre az agy 200 különböző, egymástól távol eső régiójáról”

– magyarázza Smith. – „Aztán megnéztük, hogy ezek a régiók mennyit és hogyan kommunikálnak egymással.”

Lényeges a különbség a két tábor között

A csapat meglepődve tapasztalta, hogy nagy a különbség a túlteljesítők és az alulteljesítők agyának kapcsolódási pontjaiban.

A sikeres embereknek nagyjából hasonló séma alapján működött az agyuk,

az említett régiók pedig szorosabban kapcsolódtak egymáshoz, mint azok agyában, akik sikertelenebbek voltak az életben. „Reméljük, hogy a további MRI-adatok vizsgálatával képesek leszünk egy-egy ilyen kapcsolódást különböző mutatókhoz kötni, jobban megértve , hogyan működik ilyenkor az agyunk” – tette hozzá Smith.