Korhasztó gombák hozzák létre a természet egyik legszebb képződményét

Hajszálég egy faágon

A szerencsések néha megfigyelhetik, hogy hajszálszerű, csillogó jégszálak törnek elő a korhadó faágak közül. Már egy évszázada foglalkoztatja a kutatókat az rejtély, hogy jön létre a természetnek ez káprázatos tüneménye. Úgy tűnik, svájci tudósok megtalálták a választ.

A „hajjégnek” vagy „hajszáljégnek” nevezett képződményt kizárólag ott lehet megfigyelni, ahol hidegtűrő gombák élnek. A kutatók most arra is rájöttek,

hogyan serkentik a gombák a jégképződést.

Kontinensvándorlás és jégképződés

A hajszáljeget elsőként a kontinensvándorlás elméletéről híressé vált Alfred Wegener határozta meg és tanulmányozta 1918-ban. Ő mindjárt arra gyanakodott, hogy

a jégképződés kapcsolatban áll a micéliummal,

azaz a korhadó fában élő, táplálékot felszívó gombafonalakkal.

Hajszálég egy faágon Forrás: Gisela Preuß

A kutatók azonban csak több mint 90 év múltán találtak meggyőző bizonyítékot arra, hogy a micélium jelenléte elengedhetetlen előfeltétele a hajszáljég kialakulásának. Miután gombaölő szerrel vagy forró vízzel kezeltek micéliummal borított fatörzseket, sosem alakult ki hajszáljég.

Csak gombák jelenlétében alakul ki

Gombatevékenységgel vagy anélkül egyforma mennyiségű jég képződött a fán, de gombák nélkül a jég csak kéregszerű struktúrát vett fel”

– mondta Christian Mätzler, a Berni Egyetem Alkalmazott Fizikai Intézetének nyugalmazott professzora, a Biogeosciences folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője.

A gomba elősegíti, hogy a jég hihetetlenül vékony, csupán 0,01 milliméter átmérőjű szálakat alkosson, és azt is, hogy ezek a szálak több órán át megtartsák alakjukat 0 Celsius-fokhoz közeli hőmérsékleten.

Hajszáljég az erdőben Forrás: Christian Mätzler

Tünékeny, ritka jelenség

A kutatók véleménye szerint azért kellett ilyen soká várni a magyarázatra, mert

a hajszáljég tünékeny képződmény, és szinte kizárólag az északi szélesség 45. és 55. foka közötti területeken fordul elő.

„Hajszáljég főleg éjszaka képződik, és napkeltekor elolvad” – mondta Gisela Preuß, a neustadti (Németország) Wiedtal gimnázium biológiatanára, a tanulmányhoz mellékelt hajszáljégfotók egy részének készítője. „Havas időben észrevehetetlen és zúzmara esetén jelentéktelen.”

A gombák hajlakként működnek

A gombák többféleképpen járulnak hozzá a jégképződéshez. Egyrészt lebontják a fák ligninjét, és a szivacsos, puha anyag elősegíti a hajszáljégképződést.

Hajszáljég egy Moosseedorf melletti erdőben Forrás: Christian Mätzler

Másrészt a gombák

egyfajta hajlakként működve alakítják és megtartják a helyükön a képződő jégszálakat.

A szálak azért is figyelemreméltók, mert hosszuk legalább 10 000-szerese az átmérőjüknek, mégsem törnek el.