Vaseső esik egy távoli bolygón

PSO J318.5-22 bolygó
A PSO J318.5-22 égitest művészi elképzelése
Vágólapra másolva!
Először tárták fel egy naprendszeren kívüli távoli világ időjárási rendszerét.
Vágólapra másolva!

Forró porból és olvadt vascseppekből álló felhőrétegeket fedeztek fel a csillagászok egy a Földtől 75 fényévnyire lévő bolygószerű égitesten. A tanulmány eredményei javíthatják a kutatók esélyeit arra, hogy meghatározzák, vajon alkalmasak-e a messzi bolygók körülményei az élet fenntartásához.

Infravörös képek árulkodnak az időjárásról

Az Edinburgh-i Egyetem kutatói által vezetett csoport egy chilei távcsövet használtak a PSO J318.5-22 nevű távoli világ időjárási rendszerének tanulmányozására. A becslések szerint ez az égitest nagyjából 20 millió éves.

A PSO J318.5-22 égitest művészi elképzelése Forrás: MPIA/V.CH.QUETZ

A kutatók több száz infravörös képet készítettek az 5 órás forgási idejű objektumról. A PSO J318.5-22 fényességét a környező égitestekével összehasonlítva a csoport felfedezte, hogy

vastag és vékony rétegekből álló, több rétegű felhőtakaró borítja.

Ezek fényességváltozásokat okoznak, ahogy az objektum körbeforog, állítja a csoport.

Tüzes felhők

A távoli világ mérete nagyjából megegyezik a Jupiterével – Naprendszerünk legnagyobb bolygójáéval –, de hozzávetőleg nyolcszor akkora tömegű. A hőmérséklet a PSO J318.5-22 felhőiben meghaladja a 800 Celsius-fokot, mondták a kutatók.

A csoport azért volt képes pontosan megmérni a PSO J318.5-22 fényességváltozásait, mert nem kering csillag körül. A csillagok, amilyen a Napunk, rengeteg fényt bocsátanak ki, ami megnehezíti a körülöttük keringő égitestek fényességének mérését.

Az élethez alkalmas bolygókat is kutathatják a módszerrel

A kutatócsoport azt reméli, hogy sikerül úgy módosítaniuk az eljárást, hogy alkalmas legyen a csillagok körül keringő bolygók tanulmányozására is.

Így a technikát végül használni lehet majd hűvösebb, kisebb tömegű bolygók vizsgálására is, amelyek jóval nagyobb eséllyel alkalmasak az élet fenntartására.

A tanulmány a The Astrophysical Journal folyóiratban jelent meg.