Indiában a fák építik a hidakat

Úgy fest, mintha a két fügefa összeölelkezne a folyó felett

Az indiai Khasi kultúra már nem is tudja, pontosan mikor indult útjára ez a furcsa tradíció: a Khasi-hegyekben élő emberek egyszer csak úgy kezdték növeszteni a fákat, hogy azoknak gyökere természetes hidat formáljon a folyók felett.

A szokás még ma is él India északkeleti területén, a mai Meghálaja állam területein belül, a Khasi-hegyek környékén. A módszer lényege csupán annyi, hogy az itteni őslakosok az élő fügefákat (mint például a Ficus elastica fajt) úgy kezdik el növeszteni, hogy gyökerei természetes módon hidat formáljanak a folyók felett.

Az egyik leghíresebb fügehíd, a Double Decker Forrás: Flickr / Ashwin Kumar

Tönkökre húzzák fel a gyökereket

A helyiek a fa hajlékony gyökereit a folyó fölé helyezett bételfa (Areca catechu) tönkjei köré csavarják, egészen addig, amíg a fügefa magától át nem ér a szemközti partig. Hogy az egyre növekvő híd még stabilabb legyen,

köveket, ágakat és egyéb hasonló kiegészítéseket helyeznek a gyökerek közé,

így azt is körbefonhatják a fa indái.

Nem sietős munkáról van szó

A hídnövesztés egyébként nem sietős munka: egy ilyen természeti csoda elkészítése akár 15 évbe is telhet. Amilyen sokáig tart elkészíteni, annyira tartós is: állítólag

egy-egy ilyen híd akár 500-600 évig is tarthatja magát, biztonságos átjutást biztosítva a folyó egyik partjáról a másikra.

Ez azért ilyen megdöbbentő szám, mert a fügefa életben marad, és folyamatosan erősíti meg saját gyökereit, így a hidat is velük együtt.

Úgy fest, mintha a két fügefa összeölelkezne a folyó felett Forrás: Flickr / Roman Korzh

1844-ben említették először

A Khasi embereknek fogalmuk sincs, honnan indult pontosan a tradíció, és kinek volt először az a lehetetlennek tűnő ötlete, hogy élő hidat húzzanak egy-egy nehezen átúszható folyószakaszra. Az első írásos említés az ehhez hasonló hidakról H. Yule hadnagy által íródott, aki 1844-ben a Journal of the Asiatic Society of Bengal folyóiratban számolt be a különleges jelenségekről.

Így fest a híd annak, aki át szeretne menni rajta Forrás: Flickr / Roman Korzh

A világ legcsapadékosabb vidéke

Meghálaja állam egyébként arról híres, hogy a legcsapadékosabb vidék a földön – nem csoda hát, ha

a folyók áradásakor a helyieknek több hídra volt szükségük,

mint az ország egyéb tartományaiban. Bár a tradíció még ma is él, az elmúlt 25 évben egyre kevesebb ilyen híd készül –az építészek ma már leginkább acélkötelet és modern építészeti módszereket használnak, amelyek valóban gyorsabbak, viszont kevésbé különlegesek, mint a fügefából növesztett hidak.