Repülőroncs titokzatos útja az óceánon

Bizonyosnak tűnik, hogy a partra mosott roncsdarab egy Boeing 777-es típusú utasszállító maradványa

Új fejleményként értékelték a 2014. március 8-án titokzatos körülmények között eltűnt maláj utasszállító lezáratlan ügyében a két napja, Réunion szigetén partra sodródott roncsdarab felfedezését.  A nagy kérdésre, hogy honnan érkezhetett, egyelőre még nincs válasz.

Titkokat őriz a partot ért roncsdarab

A kódszám alapján már bizonyos, hogy a Saint André de La Réunion fövenyére kisodródott roncsdarab, - az első szakértői szemle alapján egy fékszárnyként is működő csűrőlap töredék – Boeing 777 típusú utasszállító gép maradványa.

Bizonyosnak tűnik, hogy a partra mosott roncsdarab egy Boeing 777-es típusú utasszállító maradványa Forrás: MTI/AP/Lucas Marie

Ilyen típus volt a Malaysia Airlines Kuala-Lumpur és Peking között közlekedő MH 370 járatának 2014. március 8-án máig tisztázatlan körülmények között eltűnt gépe is.

A Malaysia Airlines eltűnt MH 370 járaánakt Boeing 777-200 típusú gépe Forrás: Wikimedia Commons

Hogy a közel két méter hosszú roncsdarab valóban az MH 370-es járat maradványa-e, az jelenleg is vizsgált szakértői kérdés.

A bizonyosságra szükség van, bár csodák azért nincsenek; a Boeing 777-es típus 1995-ben elkezdődött történetében

ez volt az egyetlen, az Indiai-óceán légterében bekövetkezett légi katasztrófa.

A megtalált roncsdarab az első szakértői vélemény szerint, Boeing 777-es típus csűrőlapjának a maradványa Forrás: MTI/AP/Lucas Marie

A friss hírek nyomán több fórumon is elhangzott a kézenfekvő kérdés; a nagy tengeráramlatok mozgási irányának ismeretében vissza lehet-e következtetni arra, hogy az óceán melyik térségéből származhat a roncsdarab?

Szövevényes áramlásrendszer

A nagy óceáni szállítószalag, azaz a világtenger fő áramlatai rendkívül összetett hidrodinamikai rendszert alkotnak.

A vízmozgás hidrodinamikája a fizikai oceanográfia egyik legösszetettebb kérdése Forrás: Elter Tamás

Az felszíni áramlatokat leegyszerűsítve a szél, a Föld tengelykörüli forgása, illetve az ehhez fűződő, a víztömegek kitérését okozó Coriolis-effektus, a tengerjárás, valamint a tengervíz hőmérsékletéből és sűrűségének különbségéből adódó hatások (termohalin konvekciók) mozgatják.

Tengeráramlatoknak nevezzük a világóceán tartósan egy irányba mozgó víztömegeit.

Az Indiai-óceán áramlási térképe.A zöld színnel jelölt, és Ausztráliánál elforduló főáramlat az Egyenlítői-áramlásba olvadva, keltről nyugati irányba mozogva érinti Réunion térségét is Forrás: Wikimedia Commons

A világtenger három nagy óceáni medencéje közül a valamivel több, mint 74 millió km2 kiterjedésű Indiai-óceán a legkisebb.

Áramlási rendszerét tekintve azonban több egyedi sajátossággal rendelkezik

az Atlanti- és a Csendes-óceánhoz képest, így például a monszunhatással, ami miatt az egyenlítő felett félévenként visszájukra fordulnak az áramlatok.

Az Indiai-óceán bathymetrikus (mélységi) viszonyait ábrázoló térkép. Az óceáni medence a keleti oldalán, a Jáva-árokban éri el a legnagyobb mélységét Forrás: Wikimedia Commons

Az Egyenlítői-ellenáramlás az északi szélesség 10. fokáig fejti ki hatását.

Az Antarktiszt körbefolyó, úgynevezett cirkumpoláris Nyugatiszél-áramlatból kialakult és északra tartó, hűvös vizet szállító Nyugat-ausztrál áramlás az óramutató járásával ellentétes irányban mozogva halad el Ausztrália partjai előtt, majd nyugati irányba kitérve részben beleolvad a Déli Egyenlítői-áramlatba, részben pedig délnyugati irányba fordul, és Madagaszkár alatt olvad össze az Afrika keleti partvidékét uraló Aghulas-áramlattal.

Réunion, ahol a roncsdarabot megtalálták, mintegy 700 kilométerre fekszik Madagaszkártól Forrás: Origo

A tavalyi műholdas adatok alapján az MH 370-es járat eltűnési körzete, az Indiai-óceán déli medencéjében, a nyugat-ausztráliai Perth-től nagyjából 1000 kilométerre nyugatra található.

A Franciaországhoz tartozó Réunion szigetén fekvő Saint-Andréban 2015. július 29-én megtalált repülőgép maradvány. Egy szakértő szerint a roncsdarab Boeing 777-es típusú gépé Forrás: MTI/AP/Réunion 1ere

Ebben a körzetben a Nyugat-ausztrál áramlás keletről nyugati, délnyugati irányba mozgó víztömegei dominálnak.

Akár a fél födet is körbeutazhatja egy tárgy

Az a nagyjából 2000 X 1400 kilométeres terület, ahol az Immarsat műhold által fogott jelek szerint a maláj Boeing 777-es a tengerbe csapódott, Walter H.F. Smith, a NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration) oceanográfusa szerint az Indiai-óceán egyik legkevésbé ismert vidéke.

Ott, ahol az eltűnt maláj gép után kutatnak,az Indiai-óceán egyik legkevésbé feltérképezett mélytengeri aljzatát rejti a víztömeg Forrás: AFP/Abis Nicolas Gonzalez

A szakember szerint ebben a körzetben az óceáni aljzatnak, - a Wallaby-Zenith törésövnek - alig 5 %-a feltérképezett.

A rendkívül tagolt mélytengeri aljzat hasadékokkal, szurdokokkal, úgynevezett transzform-vetőkkel tarkított terület,

amelynek 7 883 méter az eddig ismert legnagyobb mélysége.

Mitől úszhat egy fémtárgy?

Felvetődhet a kérdés, hogyan lehetséges az, hogy egy fém alkatrész sok ezer kilométert ússzon a tenger felszínén. Egy tárgy úszóképességét alapvetően nem az anyaga, hanem a vízkiszorító képessége határozza meg. Ha a tárgy által kiszorított víz súlya nagyobb mint a tárgyé, akkor a tárgy pozitívan lebegőképes, azaz úszik a felszínen. Ha viszont a tárgy súlya nagyobb az által kiszorított víz súlyánál, akkor negatívan lebegőképes, azaz el fog süllyedni. Ez a magyarázata annak, hogy például miért úszik egy acélból épített 100 ezer tonnás tanker, és miért süllyed el egy parányi csapágygolyó

Ezért nem csoda, hogy a vízbe csapódott gép elsüllyedt maradványainak több mint egy éve tartó felkutatása olyan feladat, mint ama bizonyos tű megtalálása a szénakazalban.

A NOAA (National Oceanographic and Atmospheric Administration) oceanográfusai által készített fenéktérkép a Wallaby-Zenith törésöv vidékéről, ahol nagy valószínűség szerint a maláj gép roncsait rejtheti a mélység. NOAA

A műholdas adatok alapján, a gép akkor zuhant le, amikor kifogyott a kerozin. A nagy valószínűség szerint meredek szögben az óceánba csapódó Boeing pozdorjává törhetett.

Az MH 370-es járat felszínen úszó törmelékeit sok ezer kilométerre elsodorhatták az áramlatok Forrás: AFP/Rob Griffith

A törmelék egy részét a Nyugat-ausztrál áramlás délkeleti irányba sodorhatta.

A térséget jellemző felszíni áramlási viszonyok ismeretében egyáltalán nem zárható ki, hogy sok ezer kilométer megtétele után a katasztrófát szenvedett repülőgép egyik maradványa ért partot Réunion szigetén.

A roncsdarabot hosszú ideig sodorták az áramlatok, a rajta megtelepedett apró kagylósrákok tanúsága szerint Forrás: MTI/AP/Lucas Marie

Azt, hogy hosszú ideje sodródott az áramlatok hátán, többek között a lebegő roncsdarabon megtelepedett apró kacskagylók (Balanus sp.) is bizonyítják.