Február 7-én megkezdődött a XXII. téli olimpia az oroszországi Szocsiban. A Fekete-tenger keleti partján, az északi szélesség 43. fokán fekvő város Oroszország egyik legdélebbi települése, amely szubtrópusi (mediterrán) éghajlatáról és tengerparti üdülőhelyeiről híres.
Hogyan lehet itt egyáltalán téli olimpia? Közvetlenül Szocsi fölött a Kaukázus háromezres hegyei magasodnak. Az olimpia sípályái a várostól 40 kilométerre vannak, a világ egyik legnagyobb, vadonatúj sícentrumában.
A Kaukázus a Fekete-tengertől a Kaszpi-tengerig húzódik, ez a hegység jelöli ki Európa és Ázsia határát. A Kaukázus éghajlatválasztó is: megakadályozza a hideg és száraz ázsiai légtömegek betörését a mediterrán területekre. Ugyanakkor a dél-délnyugatról érkező, meleg és nedves légtömegeket felemelkedésre kényszeríti, így ezekből a csapadék nagy része már a hegység nyugati lejtőin kihullik. Ha elég hideg van, ez hatalmas hóesések formájában történik.
Az olimpia előtt azonban nem voltak kedvezők az előjelek: egy évvel ezelőtt, 2013 februárjában meleg és csapadékos volt az idő a sípályák területén. A tavaly téli hótermésből ezért 710 ezer köbméternyit borítottak be hőszigetelő takaróval, szükség esetén ezt is fel lehet használni az olimpián, és 431 hóágyút is felállítottak. Szerencsére az olimpia előtti hetekben a tavalyinál hidegebb volt, és hó is esett.
Mint arról korábbi összeállításunkban olvashattak, a következő évtizedekben egyre melegebb lesz a február a téli olimpiák eddigi helyszínein. Az 1981–2010 közötti átlaghoz képest további 1,9-2,1 fokos felmelegedés várható a 21. század közepére a havi középhőmérsékletben, míg a század végére 2,7-4,4 fokos (attól függően, hogy kisebb vagy nagyobb üvegházgáz-kibocsátással számolunk). Így a szervezőbizottságoknak egyre inkább foglalkozniuk kell azzal, hogy miként kezelik az időjárási kockázatokat.