Egy szem hó sincs Szocsiban - a téli olimpia az űrből

A NASA Aqua-műholdjának felvétele Szocsiról (ahol az olimpiai park van) és a sípályák területéről 2014. február 3-án

Sokan nem értik, hogyan lehet egy szubtrópusi üdülővárosban téli olimpiát rendezni. A választ a Kaukázus háromezres hegyei adják meg.

Február 7-én megkezdődött a XXII. téli olimpia az oroszországi Szocsiban. A Fekete-tenger keleti partján, az északi szélesség 43. fokán fekvő város Oroszország egyik legdélebbi települése, amely szubtrópusi (mediterrán) éghajlatáról és tengerparti üdülőhelyeiről híres.

Hogyan lehet itt egyáltalán téli olimpia? Közvetlenül Szocsi fölött a Kaukázus háromezres hegyei magasodnak. Az olimpia sípályái a várostól 40 kilométerre vannak, a világ egyik legnagyobb, vadonatúj sícentrumában.

A NASA Aqua műholdjának felvétele Szocsiról (ahol az olimpiai park van) és a sípályák területéről 2014. február 3-án Forrás: NASA

A Kaukázus a Fekete-tengertől a Kaszpi-tengerig húzódik, ez a hegység jelöli ki Európa és Ázsia határát. A Kaukázus éghajlatválasztó is: megakadályozza a hideg és száraz ázsiai légtömegek betörését a mediterrán területekre. Ugyanakkor a dél-délnyugatról érkező, meleg és nedves légtömegeket felemelkedésre kényszeríti, így ezekből a csapadék nagy része már a hegység nyugati lejtőin kihullik. Ha elég hideg van, ez hatalmas hóesések formájában történik.

Az olimpia előtt azonban nem voltak kedvezők az előjelek: egy évvel ezelőtt, 2013 februárjában meleg és csapadékos volt az idő a sípályák területén. A tavaly téli hótermésből ezért 710 ezer köbméternyit borítottak be hőszigetelő takaróval, szükség esetén ezt is fel lehet használni az olimpián, és 431 hóágyút is felállítottak. Szerencsére az olimpia előtti hetekben a tavalyinál hidegebb volt, és hó is esett.

Szocsi tengerpartja 2012 februárjában Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

Mint arról korábbi összeállításunkban olvashattak, a következő évtizedekben egyre melegebb lesz a február a téli olimpiák eddigi helyszínein. Az 1981–2010 közötti átlaghoz képest további 1,9-2,1 fokos felmelegedés várható a 21. század közepére a havi középhőmérsékletben, míg a század végére 2,7-4,4 fokos (attól függően, hogy kisebb vagy nagyobb üvegházgáz-kibocsátással számolunk). Így a szervezőbizottságoknak egyre inkább foglalkozniuk kell azzal, hogy miként kezelik az időjárási kockázatokat.

Rosa Khutor, az új sícentrum a Kaukázusban Forrás: AFP/Olivier Morin