Hol járunk? Ahol tizenegykor harangoznak

A Jurisics vár belsővára. A képre kattintva nagyobb méretben is megtekintheti a fotót

A vár nevét hősies kapitányáról kapta, aki hosszú ostrom után ügyes fogással szabadult meg a töröktől.

A képen a kőszegi Jurisics-vár látható, mely közkeletű nevét híres kapitányáról, Jurisics Miklósról kapta, aki hősiesen védekezett az 1532-ben Bécs felé vonuló török seregek ellen, melyek csak színleg tudták elfoglalni a várat. Huszonöt napos ostrom után abban egyeztek meg a várvédőkkel, hogy ha a szultán megnyugtatására kitűzhetik a lófarkas zászlót a várra, felhagynak az ostrommal, és továbbvonulnak. Ezt az eseményt - mely a helyiek számára fontosabb lehetett a nándorfehérvári győzelemnél is - ünnepli a rendhagyó, délelőtt 11-es harangszó.

A képre kattintva nagyobb méretben is megtekintheti a fotót Forrás: MTI/Lehotka László

A mai vár elődje (az Alsóvár) a tatárjárás után épült, jóllehet a krónikák már a honfoglalás előtt említést tesznek egy kőszegi erősségről, a város melletti erdőben ma is látható Felsővárról, mely egészen a 14. század végéig fontos védelmi szereppel bírt. Ha a térképre pillantunk, nemigen csodálkozunk azon, hogy a kőszegi vár többször is birtokost váltott - hol a magyaroké, hol az osztrákoké volt, a török viszont, Jurisics hősiességének köszönhetően sosem tette be ide a lábát. A várban 1777-ben tűzvész pusztított, majd folyamatos romlásnak indult, mígnem az 1950-es években megkezdték régészeti feltárását, 2013-ra pedig teljesen felújították. Falai kissé meglepő módon csokiszínbe mentek, ami nem aratott osztatlan tetszést a helyi lakosok és a műemlékvédők körében - de ez senkit se tartson vissza a vár, és a körülötte lévő csodaszép kisváros meglátogatásától.