Hol járunk? Bizánci csoda ókori alapokon

hol járunk feladvány
Turkey, Istanbul, Agia Sofia aerial view
Vágólapra másolva!
Kezdetben Nagytemplomnak hívták, csak az ötödik századot követően kapta ma is használt nevét.
Vágólapra másolva!

A légi felvételen az isztambuli Hagia Szophia (Szent Bölcsesség) templom látható. A helyén lévő első templomot II. Constantius építtette 360-ban. A fa tetejű bazilika azonban 404-ben leégett egy lázadás nyomán. A második templomot - egy öthajós bazilikát, hatalmas bejárattal - II. Theodosius bizánci császár építtette. A teteje változatlanul fából készült. A templomot 532-ben rombolták le újra az I. Justinianus császár uralma elleni lázadás (Nika-felkelés) folyamán. A császár azonban rekord idő alatt, öt év alatt újjáépíttette. Az ezúttal már kizárólag kőből készült bazilika a késő bizánci építészet egyik csodája ma is.

A képre kattintva nagyobb méretben is megtekintheti a légi fotót Forrás: Photononstop/Guido Alberto Rossi

A Hagia Szophia három hagyományos bazilikatervet kombinál a középső kupolával. Hossza az apszistól (a templom szentélyének végétől) a külső narthexig (előcsarnokig) 100 méter, a szélessége 69,5 méter. A kupola magassága a talajszinttől 55,6 méter és a sugara észak-déli irányban 31,87 méter, kelet-nyugati irányba 30,86 méter. Justinianus császár rendeletére minden tartományból idehozták a legjobb építészeti anyagokat, hogy az Hagia Szophia lehessen a legnagyobb és legimpozánsabb építmény a birodalomban. Az oszlopokat és az építéshez használt márványt például az ősi anatóliai és szíriai városokból, köztük Baalbekből és Epheszoszból szállították ide.