A légi... vagyis űrfelvételen a Jupiter Európé nevű holdja látható, melyet három másik holddal együtt már Galileo Galilei felfedezett, amikor távcsövét az óriásbolygó felé irányította. Naprendszerünk legnagyobb bolygója körül azóta 67 kisebb-nagyobb holdat azonosítottak, azonban jelenleg az Európé - mely nevét egy mitikus föníciai asszonyról kapta, aki Kréta királynőjévé lett - áll a tudományos érdeklődés középpontjában, ugyanis itt látszik a legtöbb esély arra, hogy ráakadunk a földön kívüli életre.
Az Európé magja egy kőzetbolygó, felszínét azonban jégpáncél borítja, és a jelenleg valószínűnek tartott modellek szerint a jégpáncél és a közetmag között hatalmas víztömeg található, melyet a Jupiter gravitációs tere által kiváltott árapályerők energiája melegít (ezen erők hatása okozta a hatalmas repedéseket is a felszín jegén). A földi óceánok mélyén, az 1970-es évek végén felfedezett vulkáni gázkiáramlások, az úgynevezett fekete füstölők körüli zárt életközösségek léte bizonyította, hogy folyékony víz jelenlétében napfény nélkül is fennmaradhat az élet. Valami ilyesmiben reménykednek az asztrobiológusok, akiknek azonban még legalább egy évtizedet kell várniuk, mire az első űreszköz leszáll a jeges felszínre, és megpróbál mintát venni a jégpáncél alatti vízből.