A játék komoly munka - így fejleszthetjük gyerekeinket!

Vágólapra másolva!

Minden lehet játék, és természetes is, hogy egy gyermek számára az is játék, amit mi felnőttek cseppet sem tekintünk annak. A játék az első készségfejlesztési lehetőség, és már az anyaméhben megfigyelhető. Vegyük csak el a játék lehetőségét a gyerektől, és elvesszük az alkalmazkodás képességét, és ezzel együtt - kicsit sarkítva - csökken a gyermek életben maradásának, fejlődésének esélye.

Kéky Kira

Vágólapra másolva!

magzat játék gyermek fejlődése

Játék az anyaméhben

Ma már számos, a méhen belüli életről készült felvétel érhető el, melyen azt lehet látni, hogy a magzat játszik a köldökzsinórral, ha pedig ikertestvére is van, akkor vele "ismerkedik". Persze itt még szó sincs tudatosságról! Ám a pszichikus szerveződés, a tapasztalatszerzés és ezen keresztül a tanulás már ekkor megkezdődik, előkészülünk az alkalmazkodásra a méhen kívüli élethez - mondja dr. Szamosiné Nagy Sára gyógypedagógus, és idézi Ferenczi Sándor pszichoanalitikust, aki már az 1910-es években megfogalmazta: „az intrauterin lelki életből maradt emlékezések befolyásolják a születés után kibontakozó gyermeki lelkületet.” Tehát gyermekünk későbbi fejlesztéséhez az alapok már a méhen belül kialakulnak!

Mivel a várandósság harmadik hetén elkezdődik a szív és az agy kialakulása, az idegrendszer fejlődése, a tizedik héten regisztrálják az önindította mozgásokat, illetve az ötödik hótól hallja a külvilágot, a szülés előtt nem sokkal pedig bizonyos feltételek mellett már fényt is érzékel, a magzatnak tehát a méhen belül is vannak tapasztalásai. Nem csoda, hogy kismamák között oly népszerű tevékenység a zenehallgatás, sokan mesélnek a pocakjukban fejlődő gyermeknek, édesapák beszélgetnek a babával, és a rendszeres testmozgás, a tánc is jó hatással lehet a magzat egyensúlyozási, zenei érzékenységének, hallásának fejlesztésére, sőt a későbbi beszédfejlődésre is.

Játék és fejlődés születés után

A baba mozgásos tapasztalatain, egyszerű játszásokon keresztül fedezi fel a környezetét, a világot, és teszi mindezt nagyon kreatívan, így serkentve a kognitív funkciókat is - mondja Dr. Szamosiné Nagy Sára, a Padlás Konzultációs Műhely gyógypedagógusa, akihez fejlesztésre visznek kisebb-nagyobb gyerekeket. A baba első játéka saját maga. Élvezi a hangicsálást, örül az artikulációs mozgásoknak, és kapcsolatot is tud kezdeményezni.

A nyelv elsajátítása a születéskor megkezdődik, sőt a későbbi beszédre már a magzati életben felkészül az újszülött. A baba születése pillanatától kommunikál: elsősorban az édesanyjával, hiszen aktív résztvevője a mama-baba kapcsolatnak a naponta ismétlődő rutinban. Ölben van, vagy fölé hajol a mama, beszél hozzá, énekel neki, ringatja, szemkontaktusban vannak, szoros, intim együttlétben, különösen szoptatáskor. A baba a mamára reagál, a mama a kicsire. A sírás is egyre változatosabb lesz a 6. hétre, megtanuljuk, hogy mit szeretne, hiszen másképp sír, ha éhes, ha fáj valami, vagy tisztába kellene tenni, vagy netán társaságra vágyik. A kifejező sírás szerepét részben átveszi a gőgicsélés, ami nagyon fontos a beszédfejlődésében. A babák ugyan rövidlátók, de azért letapogatják a környezetüket tekintetükkel: a világos-sötét kontrasztra érzékenyek, ezért ajánlják a fekete-fehér babakönyveket. Anyjuk arcát képesek megkülönböztetni máséról.

Mivel és hogyan segíthetjük a fejlődést?

Rengeteg lehetőséget kínálnak a mindennapi „események” a közös játékra. Beszéljünk a csecsemőhöz, mindig mondjuk, hogy mit csinálunk tisztába tevéskor, fürdetéskor, öltöztetéskor. Nevezzük meg a testrészeket, persze közben simogathatjuk is. Lehetnek ismétlődő rítusaink fektetéskor, ébredéskor. A legkisebbekkel is játszhatunk már. A gyermek igényeihez, személyiségéhez igazítsuk az ingereket. Ne a „magasból” szóljunk a kicsihez, guggoljunk le hozzá, nézzünk rá, formáljuk a szavakat jól láthatóan, érthetően, hiszen minket utánoz. Ne legyünk sem túl hangosak, sem túl halkak. Artikuláljunk tisztán, ne selypítsünk. Fogalmazzunk egyértelműen, ne bonyolítsuk túl a mondandónkat. Mindig azt a szintet várjuk el, ahol éppen tart a csemete. Legyünk türelmesek, ne siettessük - hívja fel a figyelmet a szakember.

Mondókázzunk sokat, élvezni fogják a mozgással összekötött verselést. Használjuk ki a hangutánzás adta lehetőségeket, mi is bátran kukorékolhatunk. Legyenek kedvenc dalaink, képeskönyveink, meséink. Amíg csak kéri, addig nézegessük a képeket, megmutathatjuk mi, megmutathatja ő, mondhatjuk mi, mondhatja ő. Biztonságot ad az ezerszer elismételt mese, nem hibázhatunk, mert ő jobban tudja. Elégítsük ki csemeténk végtelenített kíváncsiságát a „mi ez?” és a „miért?” korszakban. A televíziózás nem pótolja a játékot, mesét, és a háttérzaj megnehezíti a beszéd észlelését!

Megfosztva, kifosztva

Mi történik vajon a gyermekkel, ha nincs lehetősége játszani? Harlow 1959-ben végezte híres kísérletét, amikor csecsemőkorukban elválasztott rhesus majmok viselkedését vizsgálta. Viselkedésükben az aktivitás alacsony fokát tapasztalta. Felnőttként sem szexuális viselkedésre, sem az utódokkal való foglalkozásra nem voltak képesek. Spitz a második világháború után írta le a hospitalizáció fogalmát, az anyától való szeparáció következményeit, a pszichikus fejlődés elakadását. A két kiragadott példa azt szemlélteti, hogy az elhanyagolás, a hátrányos helyzet, a szeretetlenség milyen következményekkel jár. A készségeinek gyakorlásától (a kezdetleges játéktól) megfosztott csecsemő mind emocionális szinten, mind kognitív fejlődésében elsivárosodik, visszamarad. Ha nem gügyög a baba, az komoly hallásproblémát is problémát jelezhet.

És akkor mivel játsszon?

Az első időszakban, amíg nem tud fogni, a látott, hallott dolgoknak örül - mondja a gyógypedagógus. - Három és hat hónapos kora között felfedezi a kezeit, nézegeti, már megfogja a dolgokat, szorítani is tud. A 20-25 cm távolságban lévő dolgokat látja. Hasra fektetve könnyebb megkaparintani a jól megmarkolható játékot, elég egy is, a sok zavarba ejtheti! A szájával még szívesen tapasztal, nyalogat, belegyömöszöl dolgokat, ezért ne adjunk neki olyasmit, ami szétmehet, amit lenyelhet.

Mindenképp igényes, minőségi játékot vásároljunk! Felszerelhetünk mobil, mozgó, színes, zenélő játékokat, eleinte alkalmasabb a kiságy szélén lévő nagyobb színfoltokból álló játék, ezeket szívesen nézegetik, és persze a csörgő, a rágóka is jöhet, a már leírt tanácsok figyelembe vételével. Népszerűek a sípoló, szorítható, nyomkodható gumifigurák. Fürdéshez is tökéletesek, csak ne féljen a hangjától.Tíz hónapos kortól már utánoznak a babák, csak legyen mit! Egyszerű dolgokat mutassunk, és azt is lassan. Rakosgathatunk műanyag poharakat, kockákat. Tapsolhatunk, mondókázhatunk.

Fejlesztő játékok - a szülők és a gyerek kedvéért

Egy éves kor után megjelennek az úgynevezett fejlesztő játékok: a gyermek tornyot épít fel, rakosgathat formákat, előkerülnek az egyszerűbb puzzle-k a rész-egész gyakorlásához. Na és persze megjelenik a kocka, az építés, konstruálás.

Teremtsünk lehetőséget a szerepjátékra is, legyen pénztárgép, baba, katona is. Játszhatunk már "mintha" játékot is. Bábozzunk, meséljünk - ajánlja a szakember.

Hagyjuk a gyerekeket egyedül, elmélyülten játszani, ám, ha igénylik, kapcsolódjunk be - vegyük tudomásul, hogy a játék számára komoly figyelmet, türelmet igénylő tevékenység, vegyük megtiszteltetésnek, ha részesei lehetünk. Ha megfosztjuk a játék lehetőségétől, akkor akadályozzuk fejlődését, értelmi és érzelmi téren egyaránt, nehezítjük meglévő képességeinek, készségeinek kibontakoztatását.