Hol járunk? Múltunk sötét emlékei

Illyés Gyula fájdalmasan találó verse negyvenkét kiadásban.

A légi felvételen a Memento Park látható, fent az 1993-ban átadott része, amelyet Illyés Gyula verse után Egy mondat a zsarnokságról parknak neveztek el. A közbeszédben csak Szoborparkként emlegetett kiállítási helyszín a kezdeti elgondolás szerint a szocialista szobrászat egy szűk, de annál jellemzőbb szeletét mutatta volna be: kizárólag Lenin-szobrok álltak volna itt.

Végül az 1991-ben kiírt pályázatot Eleőd Ákos nyerte meg, aki egy 42 szoborból álló térkompozíciót álmodott erre a helyre, melybe Budapest kerületei delegálták soha viszontlátni nem kívánt “küldötteiket” – Lenineket, munkásmozgalmi harcosokat, no és persze a balatoni nyaralók budapesti tulajdonosainak régi ismerősét, Osztapenko kapitányt. Aki azonban ide szeretné száműzni a Szabadság téri szovjet emlékművet, annak csalódnia kell, ugyanis a szoborpark – legalábbis ez a része – már nem fogad új lakókat.

A képre kattintva nagyobb méretben is megtekintheti Fotó: Jüling Krisztián, www.egikamera.hu

A Memento park az 56-os forradalom kirobbanásának ötvenedik évfordulóján kibővült egy újabb kiállítási térrel, melynek középpontjában a korábban a Városliget szélén (a Regnum Marianum-templom helyén) magasodó sztálini dísztribün méretarányos másolata áll, a rossz emlékű generalisszimusz bronzcsizmáival. Az emlékmű átadását percre pontosan a szobor ledöntésének ötvenéves évfordulójára időzítették.

Aki nem éri be szobrok nézegetésével, utánajárhat történetüknek a Legvidámabb Barakk kiállítóterében, sőt, egy Trabantba ülve megtudhatja, milyen volt “Honecker bosszúja”.

A kép Jüling Krisztián Sólyom szárnyán című légifotós albumában jelent meg, amely kétszáz gyönyörű felvételt tartalmaz Magyarországról. Az albumról bővebb információk itt érhetők el.