Már az antarktiszi pingvinek is influenzásak

Aeron Hurt egy Adélie-pingvinnel

Első ízben fedezett fel madárinfluenzát az antarktiszi Adélie-pingvineknél egy nemzetközi kutatócsoport.

Bár más kutatócsoportok korábban már találtak influenza elleni antitesteket pingvinekben, ez az első alkalom, hogy élő, fertőző influenzavírust mutattak ki antarktiszi madarakban. A nemzetközi kutatócsoport által most kimutatott vírus nem azonos egyik korábban leírt madárinfluenza-vírussal sem, írják a kutatók az Amerikai Mikrobiológiai Társaság szabad hozzáférésű online folyóiratában (mBio®).

A tanulmányhoz Aeron Hurt, a melbourne-i influenzakutató központ szakembere 301 Adélie-pingvin légcsövéből vett kenetet, és 270 madárból gyűjtöttek vérmintát az Antarktiszi-félsziget két helyén, az Admiralitás-öbölben és Rada Covadongán 2013 februárjában.

Aeron Hurt egy Adélie-pingvinnel Aeron Hurt, WHO Collaborating Centre for Reference and Research on Influenza in Melbourne, Australia

Egy különleges laboratóriumi eljárás (valós idejű reverz transzkripciós PCR) segítségével a kutatók nyolc mintában (2,7%) találtak meg a madárinfluenza-vírus (AIV) genetikai anyagát. A hat felnőtt madártól és két fiókától vett nyolc mintából hét Rada Covadongáról származott. A kutatók négy vírust is ki tudtak tenyészteni, ezzel bizonyítva, hogy fertőzőképes vírusokról van szó. A minták további vizsgálatából kiderült, hogy a vírusok mind a H1N2-influenzavírusok közé tartoznak, és nagyon hasonlóak egymáshoz.

Amikor azonban a kutatók összevetették a négy begyűjtött vírus teljes genomszekvenciáját a valamennyi állati és emberi vírus szekvenciáját tartalmazó nyilvános adatbázisokban szereplőkkel, meglepődve tapasztalták, hogy a vírus nem hasonlít semmilyen eddig ismert vírushoz. A vírusok génjei erősen különböztek a jelenleg az északi és a déli féltekén keringő madárinfluenza-vírusokéitól, mondta Hurt.

A génszakaszok közül négy leginkább az 1960-as évektől az 1980-as évekig az Észak-Amerikában előfordult madárinfluenza-vírusokéhoz hasonlít. Két gén távoli rokonságot mutatott számos dél-amerikai víruséval.

Noha a vírus nem okoz megbetegedést a pingvinekben, a tanulmány mégis fontos azért, mert kimutatta, hogy a madárinfluenza-vírusok képesek akár az Antarktiszig is eljutni és ott fennmaradni a pingvinpopulációkban, mondta Hurt. Ez több megválaszolatlan kérdést is felvet, többek közt azt, milyen gyakran jutnak el AIV-k az Antarktiszra, elképzelhető-e erősen kórokozó AIV-k behurcolása a kontinensre, milyen állatok és ökoszisztémák tartják fenn a vírust, és vajon „mélyhűtve” vészelik-e át a téli időszakot a vírusok.