Helyenként tizenöt méter mély a Duna

A vízügyi szakemberek nem a meder aljától számítják egy-egy folyó vízoszlopának magasságát, hanem a valaha mért legalacsonyabb vízszinttől, azaz a vízmérce nem ér le a folyó fenekéig - tájékoztatott az Országos Műszaki Irányító Törzs törzsvezető-helyettese csütörtökön az MTI-t.

Szentiványi Árpád közölte: a vízmérce úgynevezett nulla szintjéhez képest állapítják meg a folyó vízállását. Tehát ha például Budapest térségében nyolc métert mutat a mérce, akkor a folyó mélysége egyes helyeken akár 15-16 méter mély is lehet - mondta. A meder aljától nem is lehetne mérni a víz magasságát, mert a meder nem egyenletes.

A vízügy már több mint 150 éve állami vízmércéken méri a folyók vízszintjét. Normális vízállás esetén a nagyobb települések közelében, illetve a határszakaszokon elhelyezett eszközök adatait gyűjtik össze. Árvíz idején azonban jóval több vízmérce adataival dolgoznak.

Korábban naponta kétszer olvasták le a vízállást, napjaikban azonban már egy csőben elhelyezett szerkezet méri a vízoszlop magasságát, és negyedóránként automatikusan, a mobilhálózat segítségével továbbítja az adatokat a központba. Ezek alapján készítenek óránként összesítéseket, és teszik közzé a vízügy honlapján.