Rejtélyes sugárzást észleltek a korai Univerzumból

spitzer
Vágólapra másolva!
A NASA Spitzer-űrtávcsövével a korai Világegyetemből érkezett halvány sugárzást azonosítottak, de egyelőre nem tudják, hogy mi a forrása.
Vágólapra másolva!

"Ezek elképesztően fényes objektumok" - mondta Alexander Sasha (NASA Goddard Space Flight Center), a kutatás egyik vezetője a most azonosított objektumokról. A csillagászok a Spitzer-űrtávcsővel akadtak a nagy távolság miatt látszólag halvány, ködös és igen távoli sugárforrások nyomára. Gyenge infravörös sugárzásukat először 2005-ben azonosították, de pontos vizsgálatuk a sok előtérobjektum miatt nehéz volt. A sugárforrások valódi arca csak akkor tűnt elő, amikor a kérdéses irányokban mutatkozó összes előtércsillag és -galaxis sugárzását levonták.

Az Univerzum korai időszakából érkező sugárzás kimutatása és azonosítása nehéz feladat, leginkább ahhoz hasonlítható, mint amikor egy messzi tábortüzet, vagy annak a fák leveléről visszavert fényét kell azonosítani - de úgy, hogy közben egy Budapest méretű város éjszakai lámpái között tekintünk a távolba.

Közel 400 órás expozíciós idővel vizsgálták a két legfeltűnőbb ilyen távoli infravörös sugárforrás területét a Spitzer-űrtávcsővel. Az adatok alapján valószínűleg rendkívül távoli sugárforrásokat azonosítottak. A sugárzás forrásaként felmerült, hogy az Univerzum legelső, igen nagy étvágyú fekete lyukait találták meg, de az is elképzelhető, hogy ősi, gigantikus csillagokra akadtak. A Világegyetem korai időszakában, amikor az anyag még szinte kizárólag hidrogénből és héliumból állt, a mainál sokkal nagyobb tömegű csillagok is létezhettek. Eddig még nem sikerült a 100-150 naptömegűnél is nehezebbnek feltételezett objektumok nyomára akadni - talán a most megfigyelt sugárzás hozzájuk kacsolódik.

Forrás: NASA, JPL-Caltech, GSFC
A Bootes (Ökörhajcsár) csillagképben vizsgált, 1x0,12 fok nagyságú égterület infravörös képe (fent), és az előtérobjektumok (szürke pöttyök) levonása után megfigyelhető távoli infravörös sugárforrások nyoma (sárga és vöröses árnyalatok lent). A mintázat olyan eloszlást követ, mint amilyen a távoli galaxishalmazoknál várható. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA, JPL-Caltech, GSFC)

Az objektumok távolságát egyelőre csak közelítőleg lehet megbecsülni, ezek szerint sugárzásuk 0,5-1 milliárd évvel indulhatott útjára a Világegyetem keletkezése után. A kérdéses objektumokat már most felvették a jövőben startoló James Webb űrtávcső (a Hubble utódja) első célpontjainak listájára. A szakemberek szerint ugyanis az érdekes és kevéssé értett sugárforrások segítségével jobban megérthetjük, milyen viszonyok uralkodtak a Világegyetem kezdeti, maitól jelentősen eltérő állapotában.