A világűrből is fényképeztek hullócsillagot

Változó felhőzet volt Magyarország felett péntek éjszaka, a nyári Perseida meteorraj maximuma idején. Sajnos a telehold erősen zavarta a megfigyelést, de a felhőtlen részeken óránként több meteor is feltűnt.

Minden augusztus elején látványos hullócsillagokat figyelhetünk meg az éjszakai égen, amikor bolygónk találkozik a Perseida meteorrajjal. A csillaghullás maximuma idén augusztus 12-ről 13-ra virradó éjszaka lesz, a legtöbb meteor az előrejelzések alapján 13-án kora hajnalban várható. A legnagyobb aktivitás idején azonban telehold is lesz, ezért érdemes már a hét első felében, kedd, szerda és csütörtök este is az eget figyelni.

A meteorok és meteorrajok keletkezése

A meteorrajok az űrben keringő törmelékáramlatok, amelyeket üstökösök vagy kisbolygók szórnak szét pályájuk mentén. A Föld Nap körüli keringése során minden év augusztusában találkozik a Perseida meteorrajjal, melynek darabjai a Swift-Tuttle-üstökösről váltak le. Amikor apró szemcséik 60 kilométer/másodperces sebességgel haladva elérik a Föld légkörét, a légköri atomoknak és molekuláknak ütköznek. A súrlódás miatt saját anyaguk is 1000 Celsius-fok fölé hevül, így sugározni és darabolódni kezd, és az égen gyorsan áthaladó szemcse útja mentén fénycsíkot húz. A jelenség csak néhány tizedmásodpercig látható, közben a test anyaga elfogy, és a meteor, avagy hullócsillag kialszik.

A meteorrajokkal kapcsolatban figyelhető meg az úgynevezett radiáns jelenség: a meteorok látszólag az égbolt egy pontjáról érkeznek. Ez a perspektivikus hatás következménye - az egymással párhuzamosan repülő szemcsék látszólag a végtelenből, egy pontból indulnak, akárcsak az egymással párhuzamos vasúti sínek. Radiánsnak nevezzük azt a területet, ahonnan a meteorok érkezni látszanak. Ez esetükben a Perseus-csillagkép területére esik - ezért is nevezik a rajt Perseidáknak.

Forrás: Tepliczky István, MCSE

A Perseidák radiánsa környékén 2010-ben rögzített meteorokból készült montázs (Tepliczky István, MCSE)

A meteorraj jelentkezését a VIII-XI. században jegyezték fel rendszeresen, később azonban csak szórványosan említették. A "hivatalos" nyugati tudomány számára Adolphe Quételet (1796-1874) belga csillagász fedezte fel újra a rajt 1835-ben. Az áramlat 1839-ben óránként 160 meteort adó maximumot produkált.

A Szent Lőrinc könnyeinek is nevezett csillaghullás 1993-ban és 1994-ben 300-500 meteort adott óránként, ami a Swift-Tuttle legutóbbi, 1992-es napközelségének volt köszönhető. A szülőüstökös közelében ugyanis sűrűbb a porfelhő, mint attól távol. Azóta mérsékeltebb, de még így is nagyon látványos maximumok vannak, bár 2008-ban egy nappal a hivatalos maximum után egy nagyobb kitörés örvendeztette meg a kitartó észlelőket.

Forrás: [origo]

A Perseida meteorraj radiánsának helyzete a csillagképekhez képest

Hogyan várjuk a hullócsillagokat?

A meteorok megfigyelése szabad szemmel végezhető tevékenység. Optikai segédeszköz nem kell hozzá, azonban a sötét, zavaró fényektől mentes égbolt fontos tényező. Míg kivilágított nagyvárosokból hosszú órák alatt is csak egy-két meteort láthatunk, sötét ég alól ugyanekkor több tucat hullócsillagot pillanthatunk meg. Próbáljunk tehát minél messzebb kerülni a zavaró fényforrásoktól.

A Perseidák gyors, útjuk mentén zöldes-kékes nyomot hagyó meteorok. Nyomuk akár 1-2 másodpercen át is látható marad. Ez a maradandó nyom részben a felizzott test elporladásából származik, részben az ionizált levegő marad elég forró a sugárzáshoz a hullócsillag útja mentén. Ritkán a felsőlégköri szelek hatása is megfigyelhető, amelyek elfújva a meteornyomot, látványosan eltorzítják azt. A legszebb látványt természetesen a legfényesebb meteorok adják, amelyeket külön névvel is illetnek: ezek a Vénusznál is fényesebb tűzgömbök. A Perseidák csillaghullása során több tűzgömb is várható, amelyek közül a legszebbek robbanásukkor bevilágíthatják az éjszakai égboltot.

Fényes meteor robbant hazánk felett múlt héten

Forrás: Rosenberg Róbert

Mint arról korábban részletesen is beszámoltunk, egy majdnem telehold fényességű meteor robbant fel Magyarország felett auguszuts 5-én pénteken este, két robbanást is produkálva.

A jelenségről film is készült, és a robbanás lökéshullámát három földrengésjelző obszervatórium is rögzítette. A fényes meteort egy közel kosárlabda méretű objektum légköri felizzása és robbanása okozta.

Az augusztusi égen az éjfél körül kelő Jupiter is megfigyelhető, amely -2,5 magnitúdó fényességével feltűnő égitest az Aries (Kos) csillagképben.Helyzetét a Jelenségnaptár segítségével azonosíthatjuk. A Nemzetközi Űrállomás (ISS) főleg a hajnali órákban vonul át hazánk felett, megfigyelésének időpontjáról az alábbi táblázat ad áttekintést. Az ISS-t nyugatról kelet felé haladó, lassú és fényes pontként azonosíthatjuk, amely 1-2 perc alatt szeli át az égboltot.

Forrás: [origo]

A Nemzetközi Űrállomás láthatósága Magyarországról az elkövetkezendő napokban

A maximum éjszakáján, pénteken este 22 órától különleges nyitvatartás keretében előadásokkal, távcsöves megfigyeléssel és remélhetőleg meteorokkal várja a Polaris Csillavizsgáló (III. ker., Laborc u. 2/C) a budapesti érdeklődőket. Szintén meteormegfigyelésre invitálja a Terkán Lajos Bemutató Csillagvizsgáló a székesfehérváriakat péntek este 20.30-tól (Fürdő sor 3.). A telehold miatt az esemény látványa a szokásosnál is érzékenyebb az időjárásra, egy vékony cirruszfelhő-réteg esetén is már sokkal kevesebb meteort láthatunk, mintha ugyanennyi meteor felhőzet és telehold nélkül tűnne fel az égen.

Kisfilm a Perseida maximumról (BAA, RAS, B-IYA; magyar felirat: Mézes Nándor)