Hány faj él a Földön? Ez a kérdés évszázadok óta izgatja a tudósokat, és szinte minden szakember más-más választ ad rá. Az eddigi becslések valahová 3 és 100 millió közé tették a ma élő fajok számát. A szakemberek jó része - Terry Erwin amerikai rovarász adataira alapozva - a 30 és 50 millió közötti értéket tartotta reálisnak. A PLoS Biology nyílt hozzáférésű folyóiratban megjelent új tanulmány szerint azonban ez a szám jelentősen eltúlzott.
A tengeri fajszámlálásban (Census of Marine Life) részt vett kutatók 8,7 millióra (plusz-mínusz 1,3 millió) becsülik a jelenlegi fajok számát egy új, validált (érvényesítő ellenőrzésnek alávetett) analitikai módszer segítségével. Mintegy 6,5 millió faj élhet a szárazföldön és 2,2 millió a világóceánban. E fajok zöme azonban felfedezésre és leírásra vár. A mostani becslés szerint a tengeri fajok 91 százaléka és a szárazföldi fajok 86 százaléka ismeretlen még a tudomány számára.
Tengeri gyűrűsféreg (Vigtorniella sp.)
Linné nyomában
A svéd tudós, Carl von Linné 1735-ben jelentette meg Systema Naturae című munkáját, amelyben lefektette az élőlények rendszerezésének ma is használatos alapjait. Megalkotta a fajok tudományos elnevezésének és leírásának szabályait is (úgynevezett kettős nevezéktan). Könyvének 1758-as, tizedik kiadásában Linné 7700 növény- és 4235 állatfaj tudományos nevét írta le. Az azóta eltelt 253 évben a leírt és a központi adatbázisokba bekerült fajok száma körülbelül 1,25 millióra emelkedett. Ezek közül 1 millió él a szárazföldön és 250 000 a tengerekben. Úgy gondolják, hogy ezeken kívül még hozzávetőleg 700 000 fajt leírtak már, de ezek még nem kerültek be a központi adatbázisokba.
Tengeri csillag (Aleutihenricia federi)
A mostani fajbecslés készítői, Camilo Mora, Boris Worm és munkatársaik a kanadai Dalhousie Egyetemről számmintázatokat fedeztek fel a taxonómiai osztályozási rendszerben (amely piramisszerű hierarchiába foglalja az életformákat a fajtól felfelé). Az Élet katalógusában (Catalogue of Life) és a Tengeri fajok világregiszterében (World Register of Marine Species) szereplő 1,2 millió faj rendszertani csoportosítását elemezve a kutatók megbízható numerikus kapcsolatokat fedeztek fel a teljesebb magasabb rendszertani egységek szintjei és a fajok szintje között.
Mi a faj? 150 évvel Darwin főműve, A fajok eredete megjelenése után azt gondolhatnánk, hogy olyan alapvető biológia fogalmakról, mint amilyen a faj, "kőbe vésett" definíció létezik. Ez azonban távolról sincs így, tucatnyinál is több különböző fajmeghatározás van. A biológusok jelentős része azt a véleményt képviseli, hogy a faj egy ember által mesterséges módon létrehozott kategória (ez az úgynevezett nominális fajfogalom). A faj fogalmának legelterjedtebb meghatározását Ernst Mayr, a 20. század evolúcióbiológiájának egyik kiemelkedő alakja adta. E szerint a fajt olyan ténylegesen vagy potenciálisan egymással ivarosan szaporodni képes populációk alkotják, amelyek más hasonló csoportoktól a szaporodás szempontjából elkülönülnek. Ez a fajfogalom természetesen nem alkalmazható az ivartalanul szaporodó élőlényekre. |
A Földön élő fajok száma
Ezeket az összefüggéseket alkalmazták az élet öt eukarióta országára (ahová a sejtmagvas élőlények tartoznak), és ennek alapján készítették a becsléseket. A tanulmány nem foglalkozott a sejtmag nélküli élőlényekkel (prokariótákkal), amelyekre nem értelmezhető a "faj" általánosan elfogadott meghatározása (lásd a keretes írást). A különböző rendszertani csoportokba sorolt élőlények becsült száma a következő.
Az állatvilág rendszertani piramisa és az egyes kategóriákban leírt fajok száma
Összesen tehát nagyjából 8,74 millió eukarióta faj él a Földön.
Horgászhal (Histiophyrne psychedelica)
A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy a még nem ismert fajok leírásához és katalogizálásához a hagyományos módszerekkel több mint 300 000 taxonómus (rendszertannal foglalkozó szakember) 1200 évi munkájára lenne szükség. A munka - a jelenlegi költségeket és követelményeket figyelembe véve - hozzávetőleg 364 milliárd amerikai dollárba kerülne. Szerencsére az új módszerek, amilyen például a DNS-vonalkódolás, jelentősen lecsökkentik az új fajok meghatározásának költség- és időigényét.
"A kihalás órája most sok faj esetében gyorsabban ketyeg. Úgy vélem, hogy a Föld fajai leltározásának meggyorsítása kiemelt tudományos és társadalmi jelentőséget élvez" - mondta Mora.