Mire figyeljünk, ha távcsövet veszünk karácsonyra?

Az égitesteket, látványos jelenségeket a saját szemünkkel, élőben is megfigyelhetjük, ami felejthetetlen élmény. Ha életünkben először veszünk csillagászati távcsövet, nem árt figyelni néhány apró, de fontos körülményre.

Az interneten számtalan látványos csillagászati fényképet láthatunk távoli ködökről és galaxisokról, a Naprendszer bolygóiról vagy éppen a Holdról. Ha mindezt a saját szemünkkel is látni szeretnénk, akkor távcsövet kell használnunk - azonban egyáltalán nem mindegy, hogy milyet választunk.

Mit akarunk megfigyelni?

Elsőként azt kell tisztázni, hogy mire akarjuk a távcsövet használni. Ha nem szobánk díszítése a cél, hanem hogy minél több élményt nyújtson a műszer, elsőre érdemes egyszerű és olcsó berendezést vásárolni. A legtöbben egyszerű vizuális megfigyelésre használják a távcsövüket. Ha esetleg az égitesteket fotózni is akarjuk, sokkal bonyolultabb és drágább felszerelésre van szükség, közte számos elektronikai segédeszközzel.

A legegyszerűbb a Hold és a fényes bolygók megfigyelése, de a Napé sem bonyolult, csak speciális felszerelést kíván. Nélkülözhetetlen a gyárilag készített és a távcsőre megfelelően rögzített napszűrő - házilag készített szűrőkkel nem szabad próbálkozni. A Nap fénye nagyon erős, egy nem megfelelően felszerelt távcsőbe pillantva hamarabb meg lehet vakulni, mint ahogy szemünket el tudnánk kapni az okulár (szemlencse) mögül.

SOHA NE NÉZZÜNK A NAPBA SE SZABAD SZEMMEL, SE SZŰRŐ NÉLKÜLI TÁVCSŐVEL!

A Nap megfigyelése nagy körültekintést igényel. Ennek megfelelően gyárilag készített és megfelelően rögzített szűrők, valamint szakember tanácsa nélkül soha ne nézzünk a Napba, még a távcső keresője vagy a hozzá illesztett fényképezőgép, kamera nézőkéjén keresztül sem! A Nap biztonságos megfigyeléséről a Napészlelők honlapján, illetve A Napészlelés kézikönyve című kiadványban olvashatunk részletesen.

A kisebb távcsövekkel megfigyelhető égitestek többsége nem látszik a nagyvárosokból, hanem sötétebb, vidéki égbolton érhető csak el. Az ilyen helyszíneken már számos csillaghalmazzal, galaxissal és egyéb ködösséggel bővül a célpontok listája. Sok változás is akad az égen: vándorolnak az objektumok; változik a Hold fázisa, a bolygók helyzete és láthatósága; üstökösök tűnnek fel és néha meteorok húznak át az égen, továbbá fogyatkozások is történnek. A távcsöves célpontok kiválasztásánál ezért érdemes a Csillagászati Évkönyvet is tanulmányozni, amely nemcsak az adott évszak csillagképeinek látványát, de az egyes jelenségeket is tételesen felsorolja az egész évre.

Milyen műszert válasszunk?

Három binokulár, azaz kézi látcső (MCSE)

Ma már több tucat távcsőtípus közül választhatunk itthon is, igényeinknek és pénztárcánknak megfelelően. Fontos, hogy az elérhető nagyítás az egyik legkevésbé fontos jellemzője egy távcsőnek. A teleszkópok esetében a leglényegesebb az optikai minőség és a praktikus használat lehetősége. Szintén fontos paraméter az objektív vagy a főtükör átmérője - minél nagyobb, annál több fényt képes összegyűjteni, és annál halványabb objektumokat is megmutat nekünk.

Elsőre nem érdemes nagy műszert vásárolni. Ennek oka, hogy egy nagyobb teleszkóp használata nehezebb és mélyebb tudást, gyakorlatot igényel - ha pedig az utóbbit egy kisebb műszerrel nem szerezzük meg, a nagyobbal sem fogjuk. Ennek megfelelően első távcsőnek egy binokulárt (egyszerű kézi látcső) vagy egy kisebb tükrös, esetleg lencsés teleszkópot javaslunk.

Az internetes tájékozódás után érdemes a vásárlás előtt a gyakorlatban is megismerkedni a műszerrel. Ha binokulárt veszünk, nézzünk bele, lehetőleg egy távoli, éles és egyenes tereptárgyat figyeljünk meg. Egy villanypózna vagy függőleges házfal megmutathatja, hogy az éles, kontrasztos felületek mentén mennyire színez a távcső, illetve az egyenes vonalak milyen mértékben torzulnak a látómező pereme felé. Ha lehet, próbáljunk ki több kis látcsövet, és közülük a legjobbat válasszuk ki.

Klasszikus lencsés távcső (MCSE)

Amennyiben állványra szerelt műszert vásárolunk, az eladótól érdeklődjünk a használatáról - ha már a boltban sem értjük, feltehetőleg otthon is nehézségeink lesznek vele. Hazánkban több, kifejezetten csillagászati távcső forgalmazására specializálódott üzlet is létezik, ahol szakértő eladók segítenek az igényeinkhez és lehetőségeinkhez mérten legjobb műszer megtalálásában.

A lencsés és tükrös távcsövek sok szempontból különböznek - de ezek csak nagy tapasztalat és műszerismeret esetében jönnek elő. Sokan indokolatlanul megijednek például attól, hogy a tükrös távcsövekbe nem a cső végén kell bepillantani, pedig a gyakorlatban ezek is pont olyan jól használhatók, mint a lencsés műszerek.

Egyszerű tükrös távcső (MCSE)

Kezdő távcsőtulajdonos számára praktikus, ha a távcsőhöz valamilyen kis nagyítású és minél nagyobb látómezejű okulár is tartozik, amelynek segítségével könnyebben megtalálhatjuk a célpontot. Sok távcsövön óragép segíti az égitestek követését - a Föld forgása miatt ugyanis minden égi objektum lassan elmozdul felettünk. Az ilyen óragépek könnyebbé tehetik a megfigyelést, azonban sikeres használatukhoz a távcsövet megfelelő módon, úgynevezett pólusra állva kell elhelyezni (a távcső rektaszcenziós tengelyét a Föld forgástengelyével párhuzamossá kell tenni úgy, hogy egyik vége az északi égi pólusra mutasson) - ez figyelemmel és gyakorlattal megvalósítható. Első távcsőnek mégsem javasoljuk óragépes műszer beszerzését - az égbolt és a távcső beállításának saját kezű megismerése bőséggel meghálálja magát, a tapasztalatra a későbbiekben nagy szükség lesz - emellett a tanulás folyamata maga is sikerélményt, élvezetet ad.

Honnan távcsövezzünk?

Forrás: MCSE, hirek.csillagaszat.hu

Hiába vesz valaki nagyobb távcsövet, ha kivilágított városból használja - nem fog vele annyit látni, mint egy kisebb távcsővel, de sötét, vidéki égbolt alól. A fényszennyezés az egyik legfontosabb tényező, amit a megfigyelések tervezésénél figyelembe kell venni. Bár az olvasók többsége kivilágított városokban lakik, többnyire sötét és a városi zajoktól messzi helyeken tölti a szabadidejét. Ha ez jó körpanorámával párosul, tehát az égbolt nagyobb része jól látható, akkor egy hordozható távcső ideális társ.

Míg a nagyvárosokból csak a Hold, Nap, a bolygók, és néhány fényesebb kettős csillag, valamint csillaghalmaz látható, addig a sötét égboltú helyszíneken számtalan égitest között válogathatunk. Aki az égbolt igazi látványára kíváncsi és több tízezer objektumot szeretne megfigyelni, annak a városoktól távolra kell utaznia.

Itt már részletesebb csillagtérkép kell, amely a szabad szemmel láthatónál több csillagot mutat. Ezek közül a nyomtatott változat esetén a lapozható, A4-es méretű Pleione csillagatlaszt javasoljuk - de emellett többfajta részletes térkép is létezik, némelyik akár online formában is, laptopunkra, esetleg okostelefonunkra le is tölthetjük őket.

Mi kell még a távcsövön kívül?

Természetesen a legfontosabb a saját kezűleg szerzett gyakorlat, azonban az üzletben kapható termékek közül is van néhány elengedhetetlen kellék. Ilyen egy teljes égboltot ábrázoló csillagtérkép, szakzsargonnal "kerek térkép". Ennek segítségével tájékozódhatunk az égen, és azonosíthatjuk az egyes hazánkból látható csillagképeket bármely derült éjszakán. Ha ennél jobban szeretnénk elmélyülni a témában, akkor a fent javasolt Pleione vagy más, még részletesebb csillagtérképet érdemes beszerezni. Az aktuális látnivalókról, a Hold fázisairól, a kelése és nyugvása időpontjáról vagy a bolygók láthatóságáról a már említett Csillagászati Évkönyvben vagy a Jelenségnaptár nevű interaktív oldalon tájékozódhatunk.

A Draco csillagkép térképe

További fontos "kellék" maga az emberi szem. Szemünk életmódunkból adódóan a nappali látáshoz igazodott. Éjszaka is jól üzemel, de az átálláshoz idő kell: pupillánknak 10-20 perc kell, hogy kitáguljon, majd további közel egy óra, amíg az ideghártyában a rodopszin, azaz látóbíbor termelődése eléri a maximumot. Bármilyen távcsövünk is van, nem tudjuk élvezni a képét, ha nem várunk legalább fél órát, hogy a szemünk megfelelően alkalmazkodhasson a sötéthez.

Ha a távcső vásárlásakor az a célunk, hogy minél több szép élményt éljünk át, és osszunk meg egymással, nem az ártól függ, mennyire leszünk sikeresek. Napjainkban a kínai termékek között sok olyan távcső van, amelyek alacsony áron elérhetőek, igaz a minőségük néha hagy kívánnivalót maga után. Azonban ha a fentiek szerint járunk el, könnyen tudunk olyan műszert szerezni, amely sok érdekességet mutat meg tulajdonosának. A legjobb távcső az, amelyiket a legtöbbet használják. Akik részletesebb útmutatást szeretnének a témakörben, valamint vásárlás előtt meg is akarják tekinteni, esetleg ki is próbálnának néhány eltérő távcsőtípust, azok a Polaris Csillagvizsgálóban vagy egyéb, vidéki bemutató csillagvizsgálóban tehetik meg ezt.

Ajánlat:

• Látnivaló az égen 2010 decemberében
• Ki készítette az első távcsövet?
• Építsük meg Galilei távcsövét!