Már a tengerek mélyét is rombolja az ember

Először becsülték meg, milyen károkat okozott az emberi tevékenység az Atlanti-óceán európai partvidékének mélytengeri aljzatán. A tanulmány szerint a fenékhálós halászat a vártnál is nagyobb mértékben tette tönkre a mélytengeri ökoszisztémákat.

A mélytengeri aljzat nagyjából a Föld felszínének 60 százalékát teszi ki, de ennek csak csekély töredékét tanulmányozták eddig. Ennek ellenére a technika fejlődése és a viszonylag sekély tengeri környezetek forrásainak kimerülése miatt az ember valószínűleg egyre növekvő hatást gyakorol majd a mélytengeri aljzatra.

A mélytengeri környezetet befolyásoló emberi tevékenységek helyéről és kiterjedéséről szerzett információ létfontosságú a tengerfenéki ökoszisztémák megóvásához, valamint a világóceán fenntartható kezeléséhez, mondja a PLoS ONE szabad hozzáférésű folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője, Angela Benn, a southamptoni Nemzeti Oceanográfiai Központ (National Oceanography Centre) munkatársa.

A kutatók az Atlanti-óceán északkeleti partvidékére összpontosították figyelmüket, arra a területre, ahol különösen erőteljes az emberi tevékenység. A térség - ahol sok fontos halászterület helyezkedik el - nagysága meghaladja a 11 millió négyzetkilométert, és 75 százaléka 200 méternél mélyebb.

A kutatók 2005-ös adatok felhasználásával feltérképezték és megbecsülték a tengerfenéken szándékosan végrehajtott emberi tevékenységek, valamint a múltbeli aktivitások következtében a tengerfenéken található szerkezetek és mesterséges változások térbeli kiterjedését. Kifejezetten a fizikai "lábnyomokat" keresték, nem a háborgatás és a szennyeződés miatt bekövetkező ökológiai hatásokat, amelyeket nehezebb felderíteni.

A különféle bizonytalanságok ellenére a kutatók felmérése arra utal, hogy a betiltás előtt elsüllyesztett radioaktív hulladék, a hadianyagok és vegyi fegyverek együttesen a legkisebb fizikai lábnyomot képviselik, bár a szakemberek nem számoltak az esetleges szivárgás után bekövetkező szétterjedés hatásaival.

A tengerfeneket károsító emberi tevélkenységek az Atlanti-óceán északkeleti részén

A halászattól független tengeri tudományos kutatásoknak szintén viszonylag kicsi a lábnyoma, míg a halászattal kapcsolatos kutatások, a távközlési kábelek és az olajipar nyoma közepes. A tengerfenéki vonóhálós halászat térbeli kiterjedése azonban még a legvisszafogottabb becslések szerint is legalább tízszerese az összes többi tevékenységnek, és ennek megfelelően a fizikai lábnyoma is nagyobb, mint a többi aktivitásé együttvéve.

A tanulmány becslése szerint a fizikai lenyomat teljes területe 2005-ben elérte a 28 000 négyzetkilométert. Noha ez első pillantásra a teljes területhez viszonyítva nem tűnhet olyan nagy értéknek, az emberi tevékenység egyre mélyebbre hatol, és a lenyomat mérete állandóan növekszik. A káros hatások mérséklése miatt nagyon fontos, hogy minél jobban megismerjük az emberi tevékenységek hatását a mélytengeri aljzatra, különösen azt, hogy miként befolyásolják ezek a tengerfenék ökoszisztémáját és biológiai sokféleségét.