Kémiai Nobel-díj a fehérjegyárakért

Szerdán 11.45-kor a svéd Karolinska Intézet illetékes bizottsága kihirdette az idei év kémiai Nobel-díjazottjait. A tudományos világ legnagyobb elismerését Venkatraman Ramakrishnan (MRC Laboratory of Molecular Biology, Cambridge, United Kingdom), Thomas A. Steitz (Yale University; Howard Hughes Medical Institute) és Ada E. Yonath (Weizmann Institute of Science, Izrael) kapták egyenlő arányban megosztva, a riboszómákkal kapcsolatos alapvető kutatásokért.

Az orvosi-élettani Nobel-díjat a telomérák és a telomeráz enzim felfedezéséért és az ezekkel kapcsolatos úttörő kutatásokért Elizabeth H. Blackburn (University of California San Francisco), Carol W. Greider (Johns Hopkins School of Medicine Baltimore) és Jack W. Szostak (Harvard Medical School) kapta megosztva (mindegyikük egyharmad arányban).

A fizikai Nobel-díjat olyan alapkutatásokért ítélték oda, amelyeknek mára számos alkalmazása született a mindennapi életben, és új eszközökkel gazdagították a tudományos kutatásokat is. Díjat kapott megosztva (fele-fele arányban) Chales K. Kao (Honkong University), illetve Willard S. Boyle és George E. Smith (mindketten Bell Laboratories, USA) az optikai kábelen történő kommunikáció alapjainak kidolgozásáért, illetve a képalkotásban új távlatokat nyitó CCD-érzékelő fejlesztéséért. Holnap, október 8-án az irodalmi Nobelt, 9-én a Nobel-békedíjat, 12-én a Közgazdasági Nobel-díjat jelentik be.

A Thomson Reuters előzetes tippjei

A Thomson Reuters, a világ vezető elektronikus adatszolgáltató vállalata előzetesen idén is megtippelte, kik az esélyesek a tudományos világ legnagyobb kitüntetésére. Jóslataik 2002 és 2008 között összesen 15 esetben bizonyultak helyesnek, többek között a tavalyi évben is, amikor a Kaliforniai Egyetemen dolgozó Roger Tsien és két munkatársa kapta a Kémiai Nobel-díjat a biotechnológiai kutatásokban fontos szerepet játszó zöld fluoreszcens fehérje felfedezéséért. Egyik tippjük idén is bejött: az orvosi-élettani Nobelt érdemlő telomerák kutatása is szerepelt a cég jósalatai között. A cég idei "jóslatairól" részletesen Ki kap idén Nobel-díjat? című cikkünkben olvashat.

A Thomson Reuters tippjei a kémiai Nobel-díjak a következők voltak:

Új típusú napelemcellák fejlesztéséért: Michael Gratzel (Swiss Federal Institute of Technology).

A Gratzel-cellák a fényelnyelő képességet festékkel növelő napcellák, a fotonok a festékkel reakcióba lépve hoznak létre elektromosságot. A festékenyag ún. optikailag gerjeszthető, ruténium-alapú festék, ezt egy nagy felülettel rendelkező titán-dioxid nanostruktúrára viszik fel. A Gratzel-cellák teljesítménye ugyan még nem éri el a szilícium-alapú napcellákét, de nagy előnyük, hogy kedvezőtlenebb fényviszonyok mellett is alkalmazhatók, gyártási költségük alacsonyabb, és környezetre nem ártalmas anyagokat használnak fel előállításuk során.

A DNS-en zajló töltéstranszfer alapjainak kutatásáért: Jacqueline K. Barton (California Institute of Technology), Bernd Giese (University of Basel), Gary B. Schuster (Institute of Technology Atlanta).

Szerves molekulák katalizátorként való használatáért: Benjamin List (Max Planck Institute).

A kutatók célja az volt, hogy kis szerves molekulákat katalizátorként használva olyan 100%-os hozamú kémiai reakciókat tudjanak kivitelezni, amelyeknél nem használnak toxikus anyagokat, védőcsoportokat melegítésre, hűtésre és úgynevezett inertgáz atmoszféra létrehozására. A tapasztalatok szerint a szerves molekulák is lehetnek hatékony és szelektív katalizátorok. Benjamin List kutatócsoportja számos, kis szerves molekula által katalizált reakciót fedezett fel. Legaktuálisabb kutatási témájuk az első olyan hidrogénezési reakció, amit teljes egészében fém használata nélkül, aszimmetrikus szerves katalízissel fognak kivitelezni.

A Nobel-díj

Az 1896-ban elhunyt svéd feltaláló, Alfred Nobel végakarataként a díjat minden évben halálának évfordulóján, december 10-én adják át: a fizikai, a kémiai, az orvosi és az irodalmi Nobel-díjat Stockholmban, míg a Nobel-békedíjat Oslóban osztják ki ünnepélyes körülmények között. A Nobel-díj 1901 óta a legrangosabb nemzetközi elismerés, amelyet a fizika, a kémia, az orvostudomány és az irodalom területén, illetve a béke érdekében tett kiemelkedő teljesítményükkel vívnak ki a díjazottak.