Vágólapra másolva!
Egy kisebb repülőgéphez fogható szárnyfesztávolsága volt az 50 millió évvel ezelőtt élt "őslúdnak", amelynek koponyájára Nagy-Britanniában, a Sheppey-szigeten bukkantak rá.
Vágólapra másolva!

A Dasornis emuinus a mai ludakkal és kacsákkal állt rokonságban, életmódját tekintve viszont leginkább az albatroszokra emlékeztetett. "Képzeljenek el egy óceánjáró madarat, amely csaknem akkora, mint egy kisebb repülőgép. Mai szemmel nézve meglehetősen bizarr teremtmények lehettek, a legfurább rajtuk azonban az, hogy éles álfogakkal rendelkeztek" - magyarázta Gerald Mayr, a németországi Senckenberg Kutatóintézet paleoornitológusa.

Az állat csőrének "alapanyaga", ahogy a ma élő madaraké is, szaru (keratin) volt. A madarak egyébként mintegy 100 millió évvel ezelőtt "megszabadultak" fogaiktól, feltehetően súlycsökkentés céljából, hogy megkönnyítsék a repülést. Ötvenmillió évvel ezelőtt azonban az "őslúd" álfogazatra tett szert, noha e csontkinövések borotvaélesek voltak.

Forrás: Senckenberg Research Institute and Natural History Museum

Az "őslúd" kiterjesztett szárnyszélessége elérte az öt métert, ami azt is lehetővé tette, hogy átkelhessen az óceánon

S hogy miért tett szert a Dasornis emuinus álfogakra? A német kutatók szerint ez étrendjükkel függhetett össze: az óceán fölött repülve halakkal táplálkoztak, s a megszerzett zsákmány könnyen "kereket oldhatott volna", ha nem akadályozzák meg ebben a tűhegyes álfogak.

A kutatók részletes beszámolója a Paleontology c. szaklapban jelent meg.