Kína szép időt csinál az olimpiára

A meteorológiai előrejelzések 47 százalékos valószínűséggel esőt jósolnak a Pekingi Olimpiai Játékok augusztus 8-ai megnyitó ünnepségére. Mivel a 91 ezer nézőt befogadó, Madárfészek becenevű stadionnak nincs teteje, a szervezők szeretnék, ha szép idő fogadná a vendégeket és a fellépőket. A kínai meteorológusok teljes időjárás-módosító eszköztárukat bevetik az eső megakadályozására.

Noha az ember már ősidők óta próbálkozik az időjárás befolyásolásával - gondoljunk például a bennszülöttek esőcsináló táncára - a tudományos időjárás-módosítás megszületését 1946-ra tehetjük. Ekkor fedezte föl ugyanis Vincent Schaefer és Irving Langmuir a General Electric New York-i kutatólaboratóriumában, hogy ha a felhőket széndioxid-hóval (szárazjégőrleménnyel) bombázzák, akkor olyan magvak jönnek létre, amelyek körül megfagyhat a víz. Bernard Vonnegut (a híres regényíró, Kurt Vonnegut testvére) jött rá arra, hogy szén-dioxid helyett ezüst-jodid is használható. Ezt a módszert ma is nagyon sok - különösen szárazabb éghajlatú - országban alkalmazzák.

Időjárás-módosító irodák és esőcsináló állomások Kínában

A kínaiak - főként Mao Ce-tung 1950-es években kiadott iránymutatása óta - nagy erőfeszítéssel, ám viszonylag kevés sikerrel igyekeznek megszelídíteni a természet erőit (a klasszikus példa a verebek balul sikerült "kiiktatása", lásd a keretes írásban). Kínában folyik a világ egyik legnagyobb időjárásmódosító programja, írja a Nature folyóirat nemrég megjelent száma. Évente hozzávetőleg 400-700 millió jüant (9-16 milliárd forintot) költenek erre, és 32 000 embert foglalkoztatnak, hogy üzemeltessék a 32 különlegesen fölszerelt repülőgépet, 7000 légvédelmi ágyút és 5000 rakétakilövőt. A kínai meteorológiai szolgálat tisztviselői szerint segítségükkel 1999 és 2006 között 250 milliárd tonnányi plusz csapadék hullott az országban. Ez az évi több mint 30 milliárd tonnányi mennyiség legalább 500 millió ember vízigényének fedezéséhez elegendő (az ország lakossága jelenleg 1,3 milliárd), de a szakemberek azt állítják, hogy 2010-re már évi 50 milliárd tonnányi plusz csapadék lehullását fogják majd előidézni.

A meteorológiai előrejelzések 47 százalékos valószínűséggel esőt jósolnak a Pekingi Olimpiai Játékok augusztus 8-ai megnyitó ünnepségére

Bár a kínai időjárásmódosítók szerint módszereikkel nemcsak több esőt sikerül csinálni, de meg lehet szabadulni a ködtől, megakadályozható a jégverés, elterelhetők a villámok, sőt még az is meggátolható, hogy a hurrikánok elérjék a Föld felszínét, a kínai munkák többsége a csapadékhullás elősegítésére és a jégesők megakadályozására összpontosít azért, hogy csökkentsék a mezőgazdasági károkat. Kína 34 tartományából szinte valamennyiben működik saját időjárás-módosító iroda, és a 2900 megye majdnem kétharmadában van önálló esőcsináló állomás.

Szmog Pekingben. A Mongólia felől érkező homokviharok miatt kialakuló súlyos légszennyezés is komoly feladatok elé állítja a szervezőket

Kínán kívül, sőt a kutatók többsége még Kínában is kételkedik abban, hogy elegendő bizonyíték támasztja alá az állítólagos sikereket. Egyikük, Csang Hung-fa (Zhang Hong-fa) légkörfizikus egyenesen azt állítja, hogy az ország jelentősen el van maradva ezen a területen, és a hamis sikerérzet hátráltatja a valódi haladást. A kritikusok szerint a fent felsorolt eredmények zöme nevetséges, és a jelenleg futó programok jó része leginkább csak a hitre alapoz. Tény, hogy hiányoznak a tudományosan megalapozott közlemények, így a nagyközönség, de még a kutatók is csak a kisebb helyi időjárásmódosító állomások által kiadott nyilatkozatokból és statisztikákból ismerhetik meg az eredményeket.

Hogyan lesz jó idő az olimpián?

Ami az olimpiát illeti, a Pekingi Meteorológiai Hivatal azt tűzte ki célul, hogy szabályozza, hogyan és mikor essen az eső. A hivatal 2002 óta - azaz egy évre rá, hogy Kína megkapta a 2008-as olimpiai játékok rendezési jogát - radarok, műholdak és meteorológiai ballonok használatával kutatja a Peking, valamint a szomszédos Tiencsin közigazgatási terület és Hopej tartomány fölött átvonuló felhők összetételét, fizikai tulajdonságait (mint például a bennük lévő vízcseppek hőmérséklete, mérete).

A kínai esőcsinálók azt tervezik, hogy az olimpia ideje alatt vagy esőre késztetik a felhőket, mielőtt elérnék Pekinget, vagy sóval szétoszlatva megakadályozzák a kisebb felhők nagyobb méretűvé alakulását. Amennyiben ez nem sikerülne, csapadékképző magokkal "bombázzák" a felhőket abban bízva, hogy így csökkenthetik az egyes vízcseppek vagy jégkristályok méretét, amelyek ezek azután nagyobb valószínűséggel szertefoszlanak, mielőtt elérnék a talajt. A meteorológiai hivatalok több mint 100 ponton ágyúkat, rakétavetőket és repülőgépeket halmoztak fel Peking, Tiencsin és Hopej területén.

A tervek szerint a játékok kezdetére már csak a szivárvány marad

Az elmúlt hónapokban a hivatalok fokozott terepi tesztelésekbe kezdtek. A Pekingi Meteorológiai Hivatal elutasította, hogy részleteket adjon közzé az eredményekről, de kitart amellett, hogy a megnyitó ünnepség szárazon tartása nagyrészt a felhők tulajdonságain és az időjárási előrejelzés pontosságán múlik. Egy a hivatal által kiadott közlemény szerint "meglehetősen jó eredményeket képesek elérni a helyi, gyenge időjárási mintákkal kapcsolatban, de képtelenek az eső teljes kiiktatására a nagy területet borító, nagyméretű, vastag felhők esetében".

Mivel az időjárás módosítása minden jelentősebb szakember szerint gyerekcipőben jár, és jórészt szerencse kérdése, hogy a jelenleg meglévő eljárások beválnak-e az adott esetben vagy sem, senki sem ígérheti biztosra, hogy nem fog esni az olimpiai megnyitón - így nem árt készenlétben tartani az esernyőket.

Mao Ce-tung és a verebek

1958-ban Mao elnök elhatározta, hogy megszabadítja Kínát a verebektől, s így megóvja a szemesterményt. Elrendelte, hogy a vidéki parasztok menjenek a földekre és ijesszék el a verebeket, hogy a madarak ne tudjanak leszállni és végül elpusztuljanak. A terv bevált, a földet verébtetemek borították, és a parasztok büszkén fényképeztették magukat verébtetemek nagy halmai mellett. A következő évben jelentősen növekedett a betakarított termény mennyisége. A verebek azonban nemcsak magvakat esznek, hanem a magevő rovarokat is. A rákövetkező esztendőben sáskajárás pusztította el a termést, és az országot - legalábbis részben a verébháború miatt - éhínség sújtotta. (Részlet Roger Lederer: Csodálatos madarak c. könyvéből. Gabo, 2008)