Kína szép időt csinál az olimpiára

A meteorológiai előrejelzések 47 százalékos valószínűséggel esőt jósolnak a Pekingi Olimpiai Játékok augusztus 8-ai megnyitó ünnepségére. Mivel a 91 ezer nézőt befogadó, Madárfészek becenevű stadionnak nincs teteje, a szervezők szeretnék, ha szép idő fogadná a vendégeket és a fellépőket. A kínai meteorológusok teljes időjárás-módosító eszköztárukat bevetik az eső megakadályozására.

Tudományos esőcsinálás

Napjainkban Ausztráliától Amerikáig sok területen foglalkoznak valamilyen szinten az esőcsinálással. A módszer sikerességét illető becslések erősen eltérőek, de általában elfogadják, hogy nagyjából 10%-kal meg lehet növelni bizonyos típusú felhők csapadékleadását. Kaliforniai szakemberek például azt állítják, hogy mintegy 3 millió dolláros költséggel 370-490 millió köbméterrel növelik meg az éves csapadékmennyiséget, ez 4%-kal több, mint amennyi emberi beavatkozás nélkül hullana.

Az esőcsinálást (angolul cloud-seeding) - a felhő típusától függően - kétféle módon valósítják meg. Túlhűtött felhők esetében - amelyek rendszerint nagy magasságban helyezkednek el - a víz a jégképző magok köré fagy. Amikor a jégkristályok túl nehézzé válnak, lehullanak az égből, menet közben fölolvadnak és esővé vagy hóvá alakulnak. Előfordulhat, hogy a nagy magasságokban csak kevés részecske szolgál jégképző (kondenzációs) magként, így az eljárás célja több mag hozzáadása. A leggyakoribb jégmagképző vegyület a kristályos ezüst-jodid, bár más anyagokat, például szárazjeget (szilárd szén-dioxidot) is alkalmazhatnak.

Az olimpia előtt Kína újabb meteorológiai műholdat lőtt fel, hogy biztosítsák a még pontosabb időjárás-előrejelzést

Az alacsonyabban elhelyezkedő, melegebb felhők esetében higroszkópos kondenzációs magok kialakítása a cél. Ehhez az eljáráshoz rendszerint nátrium-, lítium- és káliumsókat használnak. A cél itt az, hogy minél nagyobb cseppek létrejöttét segítsék elő vagy úgy, hogy nagyobb kondenzációs magokat hozzanak létre a nedvességlecsapódásához, vagy úgy, hogy előmozdítsák a kis vízcseppek összetapadását akkorává, amely már lehullik. Az esőcsinálás hatékonysága szempontjából kritikus fontosságú a vízpára mennyisége és a vízcseppek mérete. A mesterséges esőcsinálás sikerét számtalan tényező befolyásolja, többek közt az, hogy mikor és hogyan alkalmazzák a kérdéses vegyületeket. A másik tényező, hogy milyen felhőket célozzanak meg, figyelembe véve a hőmérsékletüket, a vastagságukat és az áramlási viszonyaikat, valamint a szélmozgást.

A szakemberek zöme egyetért abban, hogy a magképző lövedékek az ún. orografikus felhőkbe juttatva a legjobb hatásfokúak. Ezek a felhők akkor jönnek létre, amikor hegyláncok fölfelé áramlásra kényszerítik a légtömegeket. Az ilyen felhők rövid életűek, viszonylag vékonyak és sok vizet tartalmaznak.