Radarmérésekkel már februárban érzékelték, és nemrég a helyszínre érkezett kanadai járőrök is igazolták, hogy új hasadékok keletkeztek a Jeges-tenger legnagyobb jéglemezén.
A 18 kilométer hosszan húzódó új rianások nem az elsők a több mint 400 négyzetkilométeres, 40 méter vastag jégselfen: a központi hasadékra még 2002-ben figyeltek föl. Még abban az évben le is vált róla egy 6 négyzetkilométeres darab. A mostani állapot alapján a szakemberek arra számítanak, hogy a Ward Hunt a korábban valószínűsített helyett nem két, hanem három nagyobb részre fog szakadni, s ez az esemény várhatóan néhány éven belül bekövetkezik. A jégtábla mintegy 4500 évvel ezelőtt alakult ki, majd 3000 évvel ezelőtt ágyazódott be jelenlegi helyére.
Dr. Mueller a Ward Hunton
A Nemzetközi Poláris Év alkalmából a környéken kutatásokat végző szakemberek megfigyelései egy további jelenségre is rámutatnak: a Ward Hunthoz közel elterülő Petersen-jégself az elmúlt három év során területének harmadát elveszítette annak következtében, hogy 2005 és 2007 között feltöredezett az a part menti jégtábla, amely megvédte a nyílt tenger háborgásától.
Az utóbbi évtizedekben megfigyelhető fölmelegedés következtében Kanada jégselfjei az elmúlt hat év során alapvető változásokat élnek át, darabokra töredeznek majd elenyésznek, s a folyamat megállíthatatlannak tűnik. Mára csupán öt nagy jégself maradt Kanada sarkköri vizein, kiterjedésük egy évszázad alatt a tizedére zsugorodott - mutatott rá dr. Derek Mueller, a Trent Egyetem sarkkutatója.